Már a Nemzetközi Valutaalap is figyelmeztet: látványosan megnőttek a pénzügyi rendszer kockázatai
A pénzügyi piacok az idei év második felében is ellenállóak a sokkokkal szemben, a pénzügyi stabilitási kockázatok azonban érdemben megemelkedtek – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ezen a héten közzétett Globális Pénzügyi Stabilitási Jelentése. A dokumentum szerint a globális pénzügyi rendszer felszíni stabilitása ellenére súlyosbodott a sérülékenység: az AI-hoz kapcsolódó eszközárak esetleges korrekciója, az államkötvényhozamok hirtelen emelkedése és a kiberfenyegetések rendszerszintűvé válása rövid távon is piaci turbulenciát válthat ki.
Három fő kockázat a pénzügyi rendszerben
Az IMF jelentése három kiemelt kockázati területet azonosít a globális pénzügyi rendszerben.
Az első az AI-hoz kapcsolódó eszközárak esetleges korrekciója. Bár az AI-ökoszisztéma legfontosabb vállalatai eddig nyereségesek voltak, a befektetési dinamika gyengülése, a vártnál kevésbé tartós jövedelmezőség, a növekvő tőkeáttétel, a koncentrált kitettségek és a körkörös finanszírozási struktúrák jelentős árkorrekcióhoz vezethetnek. Az AI-ökoszisztémában a tőkeáttétel több forrásból is erőteljesen nőtt 2024 óta. A nagy felhőszolgáltatók részesedése a globális befektetési kategóriájú kötvénykibocsátásból 1 százalék alól 10 százalékra ugrott, miközben szabad cash flow-juk csökken a hatalmas AI-beruházási igények miatt. A fedezeti alapok tőkeáttételes részvénypozíciói a fejlett gazdaságok GDP-jének mintegy 15 százalékára emelkedtek, a tőkeáttételes ETF-eken belül pedig az egyedi részvények aránya 16-ról 28 százalékra nőtt.
Különösen kockázatos az AI-vállalatok közötti körkörös finanszírozás. 2023 óta tizennégy nyilvános tranzakcióban a nagy felhőszolgáltatók mintegy 300 milliárd dollár tőkebefektetést és 650 milliárd dollár hitelt nyújtottak pénzügyileg gyengébb AI-cégeknek, cserébe 1400 milliárd dollárnyi jövőbeli bevételi kötelezettségvállalásért. Mindez jelentős „wrong-way risk” típusú kockázatot teremt, mert a befektetések értéke éppen akkor eshet vissza, amikor az azokhoz kapcsolódó jövőbeli pénzáramlások is sérülnek.
A második kiemelt kockázat az államkötvényhozamok hirtelen emelkedése, amelyet az infláció újbóli erősödése és a költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak válthatnak ki. A közel-keleti háború miatti energiaár-emelkedés és a lejárati prémiumok növekedése felfelé hajtotta a hozamokat: az idei második negyedév óta 33 nagy jegybankból 14 emelt irányadó kamatot, szemben az első negyedévi kettővel. A magas államadósság, a tartósan nagy költségvetési hiányok és az újrafinanszírozási kockázatok továbbra is megoldatlanok. Ez növeli a rendezetlen hozamemelkedés esélyét, ami az államkötvények alapvető pénzügyi szerepe miatt szélesebb piaci zavarokat is okozhat. Bár egyes piacokon javult a likviditás, a japán állampapírpiacon tovább romlottak a likviditási mutatók.
