Riasztó kutatás: a magyarok 81 százaléka küzd lelki teherrel, mégis magára marad a többség
A magyar felnőttek 81 százaléka küzdött olyan lelki vagy mentális nehézséggel az elmúlt esztendőben, amely közvetlen hatással volt a mindennapjaira. A legfrissebb nemzetközi felmérés szerint a stressz, a szorongás és az anyagi bizonytalanság népbetegséggé vált, miközben a lakosság döntő többsége magára marad a problémáival.
Hat országban, több mint ezer magyar megkérdezésével készült a felmérés
Az Ipsos-Hedepy Mental Health felmérés 2026 szeptemberében hat közép- és kelet-európai országban – Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Litvániában és Romániában – zajlott. Hazánkban 1010 fő, 18–70 év közötti megkérdezett bevonásával, online formában valósult meg a kutatás, amely nem, életkor és régió szerint reprezentatív a magyar lakosságra nézve.
Túlterhelt nők és szorongó fiatalok – a mentális nehézségek hazai térképe
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az érzelmi terhek nem egyenlően oszlanak el a társadalomban. A nők 84 százaléka érintett, a Z és az Y generáció körében 86 százalék ez az arány, szemben a baby boomerek 68 százalékával. Utóbbiak alacsonyabb érintettsége inkább a mentális egészséghez való eltérő viszonyulást és a segítségkéréssel szembeni távolságtartást jelzi.
A nehézségek rangsorát a stressz vezeti 52 százalékkal, amelyet a pénzügyi aggodalmak (36 százalék), a szorongás (31 százalék) és a munkahelyi nyomás (28 százalék) követ. A válaszadók 67 százaléka számolt be belső érzelmi nehézségről, 57 százalékuk pedig egzisztenciális feszültséget tapasztalt. A nők 73 százaléka élt át közvetlenül mentális gondokat, és átlagosan 3,2 problématerületet jelöltek meg a férfiak 2,6-os átlagával szemben.
A hallgatás hátterében nem a szégyen áll
A felmérés tanulsága szerint a magyarok többsége teljesen magára marad a terhekkel: a válaszadók 65 százaléka szeretett volna beszélni az érzéseiről az elmúlt évben, mégsem tette meg. Mindössze 11 százalék szégyelli a gondjait. A problémát a megtartó közegek hiánya jelenti: 24 százalék azért maradt csendben, mert nem volt kivel beszélnie, 17 százalék nem akart teher lenni, 16 százalék pedig nem tudta szavakba önteni az érzéseit.
A szakellátás terén sem a merev elutasítás magyarázza a távolságtartást, hiszen a lakosságnak mindössze 24 százaléka zárkózik el teljesen a terápiától. A valódi gátat az anyagiak jelentik: a terápia költsége 38 százalékban riasztja vissza az érintetteket, szemben a szégyenérzet 8 százalékával. A megfelelő szakember megtalálásának nehézségét 62 százalék említette.
Chatbot a terápia helyett – a fiatalok az AI-tól várnak lelki támaszt
A szakemberhiány és a magas árak miatt kialakult űrt egy meglepő trend kezdte betölteni: a magyarok 42 százaléka fordult már mesterséges intelligencia-alapú eszközhöz érzelmi támogatásért vagy tanácsadásért. A jelenség mögött drámai generációs szakadék húzódik: a Z generációs fiatalok 62 százaléka használja az AI-t lelki támaszként, míg a baby boomereknél ez csupán 22 százalék.
Bár a szakértők szerint az empátia és diagnosztikai képesség nélküli chatbotok komoly kockázatot hordoznak, ha a valódi pszichoterápia helyettesítőjeként használják őket, a kutatás rámutat a magyarok alapvető paradoxonára is: a technológiai kísérletezés ellenére a lakosság döntő többsége a hús-vér szakemberekhez és a személyes emberi kapcsolathoz ragaszkodik. A digitalizáció igazi szerepe nem a pszichológusok kiváltása, hanem a szakemberhiányt áthidaló, elérhetőbb és biztonságosabb online forma megteremtése lehet.
Mentális Egészség Világnapja
A Lelki Egészség Világszövetsége kezdeményezésére immár több mint harminc éve október 10-én világszerte felhívják a figyelmet arra, hogy a mentális egészség megőrzése és a segítséghez jutás alapvető emberi szükséglet. A felmérés a Mentális Egészség Világnapja kapcsán a szakemberhiányra és a magas költségekre világít rá, amelyekre a szakértők szerint működő alternatívát jelenthetnek az online platformok, ahol a magyarok az anyanyelvükön, helyi szakemberekkel dolgozhatnak együtt.
