Defekthullám a magyar utakon: súlyosan elterjedt a királydinnye
Országszerte dühös kerékpárosok és gyalogosok bejegyzéseivel teltek meg a közösségi oldalak az utóbbi hetekben. A királydinnye olyan mértékű defekthullámot és bosszúságot okoz, amilyenre évek óta nem volt példa. A jelenség hátterében a pusztító aszály áll.
Szekszárdon egy kismama arról számolt be, hogy a felújított járdán sétálva babakocsijuk gumiabroncsai három defektet is kaptak a növény tüskéitől. Kifogásolta, hogy a kaszálás és lombfúvás után a levágott, szúrós növényi részeket nem gyűjtötték össze, hanem a járdán hagyták.
Békéscsabán egy helyi kerékpárszervizben két-három hét alatt mintegy 150 defektet javítottak ki. Eleken soron kívüli takarítást és rendkívüli seprést rendeltek el a kerékpárutakra került tüskés termések miatt. Hódmezővásárhelyen egyes kerékpárutak mentén figyelmeztető táblákat helyeztek ki. Pécsről és Makóról folyamatos lakossági bejelentések érkeznek, utóbbi városban a növény a rendszeresen kezelt területeken is újra felbukkan.
Debrecenben szeptember elején több mint 22 ezer négyzetméternyi, kerékpárutak és járdák menti terület vegyszeres gyomirtását rendelték meg, majd megkezdődött a mechanikai eltávolítás. Több mint két tucat utcában végezték el a kerékpárutak kézi és gépi seprését. Pitvaroson az önkormányzat lakossági összefogást kért az irtáshoz.
A királydinnye egynyári, kétszikű növény, amely május és június környékén csírázik, életciklusa szeptember végéig tart. A valódi veszélyt az egycentiméteres toktermése jelenti, amely beéréskor öt részterméskére esik szét, mindegyik több kemény, fél-egy centiméteres tüskével. A földre hullva legalább egy tüske szinte mindig függőlegesen felfelé mered, így könnyen beleakad a cipőtalpakba, a kerékpárok és gépjárművek gumiabroncsaiba, valamint a legelő állatok szőrébe.
A növény évszázadok óta jelen van a Kárpát-medencében, elsősorban az alföldi homokos talajokon. Zavarástűrő faj, amely kopár, bolygatott területeken tud megtelepedni. A termés felépítését az ókorban és a középkorban vassulyom néven haditechnikai eszközként is használták.
Csecserits Anikó, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint az idei tömeges elterjedés hátterében a rendkívül száraz és forró nyári időjárás áll. A növény C4-es típusú fotoszintézist alkalmaz, amely száraz, kánikulai környezetben hatékonyabb szén-dioxid-megkötést tesz lehetővé. Míg a tartós aszály hatására a konkurens növények visszaszorulnak, a királydinnye jól bírja a hőséget. Ahol zárt gyep alakul ki, ott képtelen nagy számban megjelenni.
Létrejött a lakosság által frissített kiralydinnye.info elterjedési térkép, ahová bárki bejelentheti a fertőzött útszakaszokat, helyszíni fotó csatolásával. A Debreceni Egyetem Növénytani Tanszéke Molnár V. Attila botanikus vezetésével országos kutatást indított a növény elterjedésének és kártételeinek felmérésére. A szakemberek szerint a késői fűkaszálás káros lehet, mert szétpergeti a magokat. A hatékony védekezés kulcsa a korai gyomlálás, a tüskék felgyűjtése, a gépek tisztítása és a zárt fűborítás kialakítása.
A Magyar Kerékpáros Klub és a szakszervizek több módszert javasolnak a defektek megelőzésére: lehetőleg ne hajtsunk le a burkolatról a homokos útszélekre; gyanús pattogó hang esetén azonnal álljunk meg; használjunk kevlárbetétes külső gumit, defektmentesítő szalagot vagy defektgátló folyadékot; defekt után a külső gumi belső felületét is vizsgáljuk át.
