Megvan az Év Tájháza 2026 győztese: ezt a meseszép vidéki gyűjteményt díjazták
A Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége 2026-ban a Dr. Kéri Muzeális Gyűjteménynek ítélte oda az „Az Év Tájháza” kitüntető címet. Az elismerést a Szövetség XXIII. Országos Találkozóján és szakmai konferenciáján, Orfűn adták át.
Az idei pályázat különlegessége volt, hogy két határon túli tájházegyüttes is bemutatkozott. A bírálóbizottság döntése alapján a 2026-os díjat a Gálospetriben és Szalacson működő Dr. Kéri Muzeális Gyűjtemény nyerte el. Az eredményhirdetésre az orfűi találkozó ünnepi megnyitójának keretében került sor.
Egy tájegység öröksége több helyszínen
A gyűjtemény különlegessége, hogy az Érmellék épített, tárgyi és szellemi örökségét nem egyetlen tájházban, hanem több épület, porta, pince és tematikus kiállítás együttesében mutatja be. A gálospetri és szalacsi helyszíneken az Érmellék különböző társadalmi rétegeinek világa elevenedik meg.
A középparaszti porta, a kisnemesi Dráveczky-kúria és a szalacsi zsellérház egymás mellett mutatják meg, hogyan élt, dolgozott és gazdálkodott a térség egykori lakossága. Kiemelkedő érték a Szalacson található, 19. század közepéről származó zsellérporta, amelynek közvetlen környezetében felújított borospincék is látogathatók.
A 19. század végén mintegy 900 pince alkotott egész utcasorokat a településen, így a pincevilág az Érmellék sajátos épített és szőlészeti-borászati örökségének fontos része. A helyszínen tematikus kiállítások, működő pince és borkóstolási lehetőség is szolgálja az örökség megismerését.
Gálospetriben a 19. század második feléből származó középparaszti porta mellett található az 1834 előtt épült Dráveczky-kúria. A kúria és gazdasági épületei a kisnemesi életforma mellett számos tematikus kiállításnak adnak helyet, többek között a helyi mesterségek, a népi kerámia, a helytörténet, a régészet és a numizmatika témakörében.
Élő örökség, továbbadható tudás
A gyűjtemény munkájának egyik legfontosabb sajátossága, hogy az örökséget nem pusztán megőrizni kívánja, hanem értelmezhetővé és átélhetővé is teszi. A kiállított tárgyak és épületek mögött az egykori életformák, mesterségek, gazdálkodási módok és közösségi tudások válnak láthatóvá.
Ez kapcsolódik a Tájházszövetség idei országos találkozójának központi gondolatához is. A „Tárgy – tudás – közösség – A tájházak élő örökségi rendszerei” című konferencia azt állítja középpontba, hogy a tájház nem egyszerűen bemutatott múlt, hanem olyan működő tér, ahol az épület, a tárgy, a tudás, az ember és a közösség együtt van jelen.
Több mint két évtizedes örökségmentő munka
A gyűjtemény létrehozása és folyamatos gyarapítása Dr. Kéri Gáspár több évtizedes munkájához kötődik. A gálospetri tájház létrehozása, a szalacsi zsellérház megmentése, a Dráveczky-kúria helyreállítása és a szalacsi pincék megőrzése egy következetes örökségvédő szemlélet állomásai.
A Tájházszövetség 2015-ben már Az Év Tájházvezetője címmel ismerte el Dr. Kéri Gáspár munkáját a gálospetri és szalacsi tájházakért végzett tevékenységéért. Tizenegy évvel később a szakmai közösség a teljes gyűjtemény örökségvédő és bemutató munkáját ismerte el az Év Tájháza 2026 címmel.
Kiemelkedő eredményért díjazott pályázók
Az Év Tájháza 2026 pályázaton a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége oklevéllel ismerte el a Doroszlói Tájház, valamint a Kiskunmajsai Tájház és Kenyérsütőház kiemelkedő munkáját.
A Doroszlói Tájház különleges értéke, hogy egy vajdasági szórvány magyar közösség kulturális örökségét őrzi és teszi élővé. Az 1910 táján épült, 2001-ben megnyitott tájház az 1930-as évek egy középparaszti családjának élet- és munkakörülményeit mutatja be hiteles lakásbelsővel, melléképületekkel, korabeli öltözetekkel, lakástextilekkel és munkaeszközökkel. Az elmúlt 25 évben több mint tízezer látogatót fogadott.
A Kiskunmajsai Tájház és Kenyérsütőház a Kiskunság népi építészetének egyik archaikus emlékét őrzi. A nádtetős, háromosztatú, középpadkás, szabadkéményes gazdaház nem csupán építészeti emlék: a hagyományos kenyérsütés és a hozzá kapcsolódó tudás átadásának élő helyszíne. A közösségi kiskertben a látogatók és a múzeumpedagógiai foglalkozások résztvevői megismerhetik a hagyományos növénytermesztést, a helyi alapanyagok használatát és a természetközeli gazdálkodás alapelveit.
