Unger Anna bejelentette: ezt a négy ügyet vizsgálja először a Vagyonvisszaszerzési Hivatal
A frissen felállított Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal első intézkedései között négy, korrupciós és hűtlen kezelés gyanúját felvető, kiemelt jelentőségű büntetőügyet vont saját hatáskörbe. Az érintett eljárások a munkavállalási célú tartózkodási engedélyekhez kapcsolódó befolyással üzérkedéstől az önkormányzati és állami beruházásokat érintő korrupciós gyanúkon át egészen a Szuverenitásvédelmi Hivatal több milliárd forintos kommunikációs és rendezvényszerződéseinek vizsgálatáig terjednek.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal 2026. szeptember 27-től jogosult arra, hogy a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 30/C. bekezdése alapján saját hatáskörbe vonjon folyamatban lévő büntetőügyeket. Ennek alapján dr. Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes ma reggel személyesen tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészséget arról, hogy az alábbi ügyeket saját hatáskörbe vonja:
Politikai kapcsolatrendszer áruba bocsájtása munkavállalási célú tartózkodási engedélyek megszerzése érdekében
Az ügy tárgya: befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények. A gyanú szerint vezető politikai szereplőkhöz szorosan köthető csoport anyagi ellenszolgáltatásért cserében azt vállalta, hogy akik rajtuk keresztül intézik a munkavállalási célú tartózkodási engedélyek kiváltását, mindenképp megkapják a szükséges vízumokat. Az ügy azt mutatja meg, miképp használták vezető politikusokhoz közeli szereplők ezt a kapcsolatrendszerüket, miképp nyíltak meg előttük soron kívül kormányzati hivatali ajtók, és miképp próbálták meg kijátszani a jogkövető állampolgárok számára előírt eljárásokat.
Önkormányzati kiadásokat érintő korrupciós ügy
Az ügy tárgya: vesztegetés, befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények. A gyanú szerint önkormányzati költségvetés terhére kötött parkfenntartási és közétkeztetési közbeszerzéseknél a nyertes cégek annak érdekében, hogy ezeket a megbízásokat tartósan megkapják, megvesztegettek politikusokat, akik részben önkormányzati pozíciójukból, részben pártbéli pozíciójukból adódóan hatással tudtak lenni a döntéshozatalra. Ez az ügy a magyar politikai korrupció egyik iskolapéldája: ciklusokon és politikai oldalakon átívelő gyakorlat, melyben a megvesztegetésre szánt összeg is milliárdokban mérhető.
Állami tulajdonú vállalatot és állami beruházásokat érintő korrupciós ügy
Az ügy tárgya: hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények. A gyanú szerint a fejlesztésekért, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felügyeletéért felelős miniszter egy állami tulajdonú cég beruházásai, illetve az állam által finanszírozott fejlesztési beruházások szerződéseiért cserébe, közvetítőkön keresztül többmilliárd forintos jogtalan előnyre tehetett szert. Az ügy azt mutatja meg, miképp használhatja a politikus a közpénzek és köztulajdon feletti döntési hatalmát saját gazdagodására, hogyan lehetetlenül el egy országrésznyi területen a szabad verseny az építőiparban, és miképp kényszeríti a politikai hatalom a gazdasági szereplőket a megélhetésért cserébe teljes gazdasági alávetettségbe.
Állami intézmény indokolatlannak látszó propaganda- és rendezvényköltségeinek vizsgálata
Az ügy tárgya: hűtlen kezelés. A gyanú szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) 2024-2026 között megkötött három keretszerződése alapján több mint 3,6 milliárd forintot fizetett egy konzorciumnak olyan kommunikációs termékek elkészítésére és rendezvények lebonyolítására, melyek az SZH tevékenysége szempontjából nem tűntek indokoltak, különösen, hogy saját szervezeti egységekkel is rendelkezett e feladatok ellátásra. Az ügy azt mutatja meg, hogy az állami intézmények indokolatlan propaganda- és rendezvényköltései miképp eredményezhetik magánvagyonok gazdagítását.
