Kongatják a vészharangot a magyar fociban: százmillióktól esnek el a csapatok
A hazai élvonalbeli labdarúgóklubokat nem fenyegeti csőd, ám a korábbi nagyvonalú gazdálkodás kora lejárt – jelentette ki Vági Márton, a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkára egy háttérbeszélgetésen. A csökkenő központi bevételek pedig a másodosztályú csapatokat érintik a legérzékenyebben.
Az előző szezonban az NB I-es csapatok átlagos költségvetése 3,3 milliárd forintot tett ki. A szövetségen keresztül érkező források – köztük a közvetítési és sportfogadási jogdíjak – a nyáron indult idényben klubonként egymilliárd forintról 875 millió forintra csökkentek.
Az NB II-ben még súlyosabb a helyzet: ott a bevételek 415 millió forintról 215 millió forintra estek vissza, ami a játékosok fizetésére is komoly hatással lehet. A főtitkár a másodosztályt immár az élvonal előszobájának tekinti.
Komoly kockázatot jelent, hogy a klubok mérlegében nemzetközi viszonylatban is kiugróan magas az egyéb bevételek aránya, amelyek pontos forrását a szövetség sem ismeri.
Szemléletváltás és utánpótlás-finanszírozás
A hazai utánpótlás-finanszírozás kapcsán Vági Márton egy beszédes különbségre világított rá. Míg a kilenc magyarországi kiemelt akadémia idényenként egyenként is legalább egymilliárd forint állami támogatást kap, addig a német szövetség csupán mintegy százmillió forintnak megfelelő euróval támogatja a Bayern München utánpótlását. A magyarországi költések hatékonysága ugyanakkor nem került szóba.
A gazdasági nehézségek mellett némi könnyebbséget jelent, hogy a forint erősödése kedvezően hat a légiósok euróalapú szerződéseire, emellett a magyar labdarúgók iránt is megnőtt a nemzetközi piaci kereslet.
Nyíltabb kommunikáció a játékvezetői döntésekről
Az átláthatóság jegyében a szövetség ezentúl nyíltabban kommunikál a vitatott játékvezetői ítéletekről. Ennek részeként a VAR-szobát összekötötték a televíziós közvetítéssel, így a nézők a kommentátorokon keresztül azonnal értesülhetnek a döntések – például egy gól érvénytelenítésének – pontos okairól. A játékvezetők testkamerával történő felszerelését ugyanakkor a korábbi negatív tapasztalatok miatt elvetették.
Fradiváros-ügy és szolidaritási bevételek
A 25 milliárd forintos állami támogatásból megvalósuló Fradiváros ügyében a szövetség nem tervez lépéseket. A főtitkár szerint a szövetség és az UEFA finanszírozási előírásai nem sérültek, az esetleges jogszabálysértések kivizsgálása pedig kizárólag a hatóságok feladata, így a pletykákkal ellentétben a Ferencváros kizárása fel sem merült.
A klubot és a hazai riválisokat egyaránt érinti, hogy megváltozott az UEFA-tól érkező szolidaritási bevételek rendszere. Az évi nagyjából százmillió forintos összeget már nem a Ferencváros nemzetközi szereplése, hanem egy egységes európai kvóta alapján osztják el, a hazai csapatok pedig tavaly óta szabadon, utánpótlás-fejlesztési kötöttségek nélkül használhatják fel a forrást.
Zártkapus büntetés kockázata a szurkolók miatt
A magyar válogatott e heti, Ukrajna elleni, valamint az október eleji, Grúzia elleni mérkőzései előtt a szövetség fokozott óvatosságra inti a szurkolókat. A törökök elleni 2025-ös Nemzetek Ligája-találkozón történtek miatt a szövetség ellen felfüggesztett szektorbezárás van érvényben.
Bármilyen újabb vétség – különösen a rasszista megnyilvánulások – esetén automatikusan életbe lép a korábbi szankció, amit újabb áthágás esetén akár teljes zártkapus büntetés is követhet.
