Éles vita az ENSZ-ben a mesterséges intelligencia szabályozásáról
Az ENSZ-közgyűlés idején kiéleződött az álláspontok ütközése arról, hogyan kellene kezelni a mesterséges intelligencia rohamos fejlődését. António Guterres ENSZ-főtitkár szigorúbb ellenőrzést és biztonsági garanciákat sürgetett, míg Donald Trump amerikai elnök elutasította a globális szabályozás gondolatát.
Guterres szerint a mesterséges intelligencia fejlődését úgy kell alakítani, hogy az emberi ellenőrzés megmaradjon, különösen akkor, amikor a technológia akár élet-halál kérdéseiben is szerepet kaphat. „Az élet-halál kérdéseiben hozott döntéseket soha nem szabad gépekre bízni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a „gyilkos robotoknak” nincs helyük a jövőben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán külön ülésen tárgyalja a mesterséges intelligencia ellenőrzésének lehetőségeit.
Trump ezzel szemben arról beszélt az ENSZ-ben, hogy Washington elutasít minden olyan kísérletet, amely globális keretek között korlátozná a mesterséges intelligenciát. Az amerikai elnök új elnevezést is javasolt: szerinte a technológiát mostantól „super intelligence”, vagyis szuperintelligencia néven kellene emlegetni, mert az „artificial”, azaz mesterséges szó szerinte nem adja vissza megfelelően a technológia jelentőségét.
Trump az AI veszélyeiről szóló figyelmeztetéseket is bírálta, párhuzamot vonva azokkal, akik korábban a klímaváltozás következményeire figyelmeztettek. Szerinte túlzóak azok az állítások, amelyek szerint a mesterséges intelligencia elpusztíthatja az emberiséget, vagy a robotok megtámadhatják az embereket.
Több ország vezetője a két szélső álláspont között keresne megoldást. Emmanuel Macron francia elnök szerint nem szabad megvárni, amíg az AI fejlődésének következményei kezelhetetlenné válnak, és úgy képzeli el a technológia fejlesztését, hogy Európa ne váljon kiszolgáltatottá sem az Egyesült Államoknak, sem Kínának.
Alexander Stubb finn elnök szerint a mesterséges intelligencia a történelem egyik legnagyobb hatású technológiája lehet, amely a tudománytól és a gazdaságtól kezdve a politikán és a biztonságon át az emberi élet számos területét átalakíthatja. Álláspontja szerint az embereknek kell megőrizniük az irányítást a technológia felett, és a nemzetközi együttműködés lehet az egyik út ennek biztosítására.
A brit kormány szintén globális szabályokat szorgalmaz. Andy Burnham brit miniszterelnök szerint egységes nemzetközi alapelvekre és szabványokra lenne szükség, amelyek egyszerre segítik az AI-ban rejlő lehetőségek kihasználását és a kockázatok mérséklését. A brit G20-elnökség 2027-ben ezt a kérdést is napirendre kívánja venni.
A vita mögött egyre konkrétabb kérdések húzódnak meg: ki ellenőrizze az önálló döntésekre képes rendszereket, milyen esetekben kell kötelező biztonsági korlátokat beépíteni, és hol húzódjon a határ a technológiai fejlődés ösztönzése és annak korlátozása között. A kérdésről az ENSZ Biztonsági Tanácsában is tárgyalnak, ahol az AI-iparág több meghatározó szereplője is felszólal, köztük Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója, Dario Amodei, az Anthropic vezetője, valamint Clément Delangue, a Hugging Face társalapítója.
Az ENSZ-ben így két eltérő megközelítés rajzolódik ki. Az egyik a fejlődés kockázatait és az ellenőrzés szükségességét hangsúlyozza, a másik attól tart, hogy a nemzetközi szabályozás éppen azt a technológiai versenyt fékezné le, amelyben az Egyesült Államok és Kína vezető szerepre törekszik. A vita azonban már nem arról szól, hogy az AI megváltoztatja-e a világot, hanem arról, hogy ki és milyen szabályok szerint irányítja majd ezt a változást.
