Tízből öt magyar munkavállaló már legalább egyszer pályát váltott
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar munkavállalók körében rendkívül gyakori a pályamódosítás: tízből öt dolgozó már legalább egyszer váltott pályát karrierje során, négyen pedig jelenleg is teljesen más területen és iparágban dolgoznak, mint amiben egykor elhelyezkedtek. Tízből hárman komolyan fontolóra vették a váltást, de végül nem lépték meg, és csupán tízből két munkavállalónak nem volt eddig ilyen irányú indíttatása.
A bér lett a legfontosabb megtartó erő
A döntésekben egyre nagyobb szerepet játszik a fizetés: míg négy évvel ezelőtt a pályaváltók 42 százaléka mondta, hogy magasabb bérrel maradt volna a korábbi szakmájában, addig idén ez az arány már 54 százalékra nőtt.
Nemek és végzettség szerinti különbségek
A kutatás adatai szerint a pályát váltók aránya nemek tekintetében szinte kiegyenlített: a nők körében 52 százalékos ez az arány. Leginkább a középfokú végzettségűeknél (56%) és a kistelepülésen élőknél (60%) jellemző ez a jelenség.
Ezekben a szektorokban maradnak leginkább a dolgozók
Az informatika, a technológia, az egészségügy és szociális ellátás, valamint az ipar és gyártás bizonyulnak a leginkább megtartó szegmenseknek: ezeken a területeken a magas pályaváltási arány ellenére viszonylag ritkán mennek át a munkavállalók teljesen más ágazatba.
Ágazatok, ahonnan a legtöbben távoznak
A pénzügy, bank és biztosítás, a mezőgazdaság, valamint a vendéglátás és turizmus esetében ezzel szemben jellemző, hogy a magas elvándorlás mellett a dolgozók új iparágban is elhelyezkednek. A turizmusból és a vendéglátásból való elvándorlás különösen intenzív, amelynek elsődleges oka az álláslehetőségek jelentős csökkenése: az ágazat egy éve folyamatosan a három legnagyobb visszaesést mutató terület között szerepel az álláshirdetések számát tekintve, a szűkülő álláspiaci kínálat miatt pedig a dolgozók nagy arányban kényszerülnek elhagyni az iparágat.
A pénzügy, bank és biztosítás esetében gyakran inkább egyéni szempontok állnak a váltás hátterében, mivel ebben a szektorban nem figyelhető meg markáns munkaerőpiaci változás az elmúlt egy év során.
Más szempontok is számítanak a megtartásban
A béren túl a dolgozók megtartásában szerepet játszó legfőbb szempontok közé tartozik a jobb vezetői hozzáállás és a vállalati légkör (40%), valamint a nagyobb szakmai megbecsültség (30%). A karriermódosítást katalizáló leggyakoribb tényezőkre tehát a munkáltatóknak közvetlen ráhatásuk van.
A fizetés generációktól függetlenül az elsődleges ok
A fizetés továbbra is a munkahely- és pályaváltás egyik legerősebb mozgatórugója: minden második megkérdezett egyértelműen a magasabb bérezés miatt váltott pályát. Az anyagi szempont ráadásul életkortól függetlenül, minden generáció esetében az elsődleges munkahelyváltási oknak számít.
A gazdasági folyamatok is közvetlenül hatnak a váltási hajlandóságra
A szervezeti és anyagi okokon túl a gazdasági és gazdaságpolitikai folyamatok is közvetlenül befolyásolják az állásváltási hajlandóságot. Az elmúlt évek legnagyobb pályaváltási hullámait a Covidhoz kapcsolódó változások okozták, ami a válaszadók 12 százalékát sarkallta pályamódosításra. Ezt követően a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata adózási forma kereteinek 2022-es módosítása késztetett kimutatható arányban munkavállalókat szakmaváltásra – a pályaelhagyók 6 százaléka váltott szakmát emiatt.
A pályaváltást sokkal inkább mozgatja a szubjektív gazdasági közérzet: a magas árak, az inflációs környezet és a bizonytalanság a pályaváltók 36 százalékánál játszott közre a döntésükben.
