Megtorpant a felnőttkori tanulás hazai felzárkózása
A legfrissebb Eurostat-adatok szerint 2025-ben megtorpant a felnőttkori tanulás hazai felzárkózása. A korábbi évek lendületes növekedése után 10,6 százalékra csökkent a képzésekben részt vevő 25–64 éves magyarok aránya.
Ez érdemi, 1,2 százalékpontos visszaesést jelent a 2024-ben elért 11,8 százalékos csúcshoz képest. A mutató tavaly a hazai felnőtt lakosság azon részét mérte, amely a felmérést megelőző négy hétben részt vett valamilyen formális vagy nem formális oktatásban.
Bár a mutató most lefelé korrigált, évtizedes távlatban továbbra is javulás látható, hiszen 2015-ben ez az arány még mindössze 7,1 százalék volt.
Tovább tágult a szakadék az uniós átlaghoz képest
A fő problémát az jelenti, hogy az uniós átlag a 2020-as visszaesés óta folyamatosan emelkedik, 2025-ben már elérte a 13,7 százalékot, így a magyar felzárkózás dinamikája megtört, és ismét tágult a szakadék ezen a versenyképességi szempontból kulcsfontosságú területen.
Európai összevetésben Magyarország a középmezőny alsó felében foglal helyet. Bár elmaradunk az uniós átlagtól, a magyar mutató így is kedvezőbb, mint például Németországé, Lengyelországé vagy Romániáé.
A rangsort toronymagasan az északi államok vezetik, ahol a tanulás a tudásalapú gazdaság szerves része: Svédországban a felnőttek 38,2, Dániában pedig 31 százaléka képzi magát rendszeresen.
A nők aktívabbak, de mindkét nemnél csökkent a részvétel
A hazai adatok nemek szerinti bontása illeszkedik az általános európai mintázathoz, amely szerint a nők aktívabbak a felnőttképzésben. Tavaly a magyar nők 11,1, míg a férfiak 10 százaléka vett részt képzésben, ugyanakkor a csökkenés az előző évhez képest mindkét nemnél megfigyelhető volt.
Kulcsfontosságú mutató a munkaerőpiac és a versenyképesség szempontjából
A felnőttképzés és az élethosszig tartó tanulás ma már messze túlmutat a klasszikus oktatáspolitikán, és a gazdasági alkalmazkodóképesség, valamint a munkaerőpiac hatékony működésének alapfeltételévé vált. A gyors technológiai fejlődés, az automatizáció és a zöld átállás miatt a munkavállalóknak folyamatosan új készségeket kell elsajátítaniuk. Ezt felismerve az EU és Magyarország is azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a felnőttek legalább 60 százaléka vegyen részt évente valamilyen képzésben. Fontos megjegyezni, hogy az Eurostat 10,6 százalékos mutatója egy négyhetes időszakot vizsgál, ezért nem keverendő össze a kitűzött éves részvételi célokkal.
Társadalmi kockázatok és bizonytalanságok
A tanulási hajlandóság csökkenése komoly társadalmi kockázatokat is hordoz. A tovább- és átképzések elvileg az alacsonyabb végzettségű, sérülékenyebb helyzetű csoportok felzárkózását és mobilitását hivatottak segíteni. Ha azonban a képzésekhez elsősorban a magasabb végzettségű és stabilabb jövedelmű munkavállalók férnek hozzá, miközben a rászorulókat az idő- vagy pénzhiány akadályozza, a rendszer a különbségek mérséklése helyett újratermelheti azokat.
Egyelőre nem tudni pontosan, hogy a 2025-ös hazai visszaesés mögött intézményi, vállalati vagy lakossági okok állnak-e, így még korai lenne tartós trendfordulóról beszélni. Az adat mindenesetre intő jel, hiszen ha a mutató tartósan alacsony szinten ragad, az jelentősen lassíthatja a magyar gazdaság elmozdulását a magasabb hozzáadott értéket előállító munkahelyek irányába.
