Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjét nevezi Magyarország az Oscar-díjra
A jövő márciusban 99. alkalommal kiosztásra kerülő Oscar-díjra Magyarország Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjét nevezi a nemzetközi film kategóriában – derül ki a Nemzeti Filmintézet közleményéből. Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint ebben a kategóriában minden ország egy mozifilmet nevezhet.
A hivatalos magyar Oscar-nevezésről döntő testület tagjai: Erdély Mátyás operatőr, Gazdag Gyula forgatókönyvíró-rendező, Gelencsér Gábor filmtörténész, kritikus, Horváth Kristóf fesztiváligazgató, a fiatal filmesek képviseletében, Kocsis Ágnes rendező és László Sára producer.
Az, hogy a film bejut-e a shortlistre, decemberben derülhet ki, a hivatalos Oscar-jelöltek listája pedig 2027. január 21-én válik nyilvánossá. Az országok hivatalos nevezései közül az Amerikai Filmakadémia tagjai választják ki az öt jelölt egész estés filmet, amelyek végül a legjobb nemzetközi filmnek járó Oscar-díjért versenyeznek. Az Oscar-díjak ünnepélyes átadására március 14-én kerül sor Los Angelesben.
A filmet 2026. január végi bemutatója óta nagyjából 52 ezren látták a mozikban a Filmforgalmazók Egyesületének adatai szerint. A Csendes barát a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a német Pandora Film, a francia Galatee Films és a magyar Inforg-M&M Film koprodukciójában készült, együttműködve a kínai Redience-szel. A vezető producerek Reinhard Brundig és Mécs Monika.
Enyedi Ildikó, az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről író-rendezőjének legutóbbi filmje érzékeny és filozofikus párhuzamot von növény és ember kapcsolata között. A tavalyi velencei filmfesztiválon hat díjjal – köztük a legjobb feltörekvő színésznek járó Marcello Mastroianni-díjjal Luna Wedler alakításáért – jutalmazott alkotás érzelmes utazás az időn keresztül, némi humorral fűszerezve.
A Csendes barát világszerte nagy sikerrel szerepelt a filmfesztiválokon az elmúlt hónapokban. A filmkritikusokat tömörítő nemzetközi szövetség az év öt legjobb filmje közé jelölte a FIPRESCI Grand Prix-re. Enyedi Ildikó filmjét számos országban megvásárolták helyi forgalmazók, az Egyesült Államokban az 1-2 Special forgalmazza.
Februárban a 45. Magyar Filmszemlén a Csendes barát kapta meg a legjobb film díját, és alkotóit is díjazták: Pálos Gergely kapta a legjobb operatőr díját, Szalai Károly a legjobb vágó díját, Mécs Mónika pedig a legjobb producer díját. A Csendes barát forgatókönyvét Enyedi Ildikó írta, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Peri De Braganca, a zeneszerző Keresztes Gábor és Kelemen Kristóf, a VFX Supervisor Klingl Béla, a magyarországi casting director Ascher Irma volt.
Ha a Csendes barát eljut az Oscar-jelölésig, az már önmagában nagy szó, amire a Testről és lélekről nevezése, vagyis 2017 óta nem volt példa. Előtte 2015-ben Nemes Jeles László Saul fia című filmje jutott a jelöltek közé, és kapta meg a díjat.
Az elmúlt években a nemzetközi kategóriában jelölt filmekre sokkal nagyobb figyelem irányul, és más kategóriákban is esélyesebbek a díjakra. Az Élősködők 2020-ban nemcsak a nemzetközi Oscart, hanem a legjobb filmnek járó díjat is elnyerte. A Nyugaton a helyzet változatlan 2023-ban operatőri munka, látványtervezés és eredeti filmzene kategóriában nyert, az Érdekvédelmi zóna 2024-ben legjobb hang díjat kapott, az Áradás a legjobb animációs film kategória győztese lett, az Emilia Pérez pedig egy szobrot kapott a legjobb betétdalért.
Oscar-díjas magyar filmek és alkotások: A légy (1980, Rófusz Ferenc) – legjobb animációs rövidfilm; Mephisto (1981, Szabó István) – legjobb idegen nyelvű film; Saul fia (2015, Nemes Jeles László) – legjobb idegen nyelvű film; Mindenki (2016, Deák Kristóf) – legjobb élőszereplős rövidfilm.
Korábban a legjobb idegen nyelvű film kategóriában jelölték A Pál utcai fiúkat (1968, Fábri Zoltán), a Macskajátékot (1974, Makk Károly), Az ötödik pecsétet (1976, Fábri Zoltán), a Bizalmat (1979, Szabó István), a Jób lázadását (1983, Gyöngyössy Imre, Kabay Barna), a Redl ezredest (1985, Szabó István), a Hanussent (1988, Szabó István) és a Testről és lélekről (2017, Enyedi Ildikó) című alkotásokat.
