Varga Mihály: nem gyors, hanem sikeres euróbevezetésre készülünk
Magyarországon a lakosság mintegy 80 százaléka támogatja az euró bevezetését, ugyanakkor mindössze minden negyedik magyar gondolja úgy, hogy az ország fel is készült erre – mondta Varga Mihály jegybankelnök a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Egerben.
Két évtizednyi késlekedés
Varga Mihály előadásában áttekintette az euró magyarországi bevezetésének elmúlt két évtizedét. Eszerint a 2000-es években a gazdaságpolitika, a 2010-es években a politikai akarat hiánya, a 2020-as évektől pedig mindkét tényező akadályozta a csatlakozást. A jogi keretek ugyanakkor régóta adottak: Magyarország a 2004-es uniós csatlakozásakor vállalta, hogy idővel az euróövezethez is csatlakozik.
A maastrichti kritériumok önmagukban nem elégítik ki a sikeres átállást
A jegybankelnök szerint önmagában a maastrichti kritériumok teljesítése még nem garantálja a sikeres átállást. „Gyors euróbevezetés helyett sikeres euróbevezetést szeretnénk, de persze, ha az gyors lesz, senki sem fog tiltakozni” – fogalmazott. Három alapvető feltételt nevezett meg: a megfelelő társadalmi támogatottságot, a felkészült reálgazdaságot és a világos, egyértelmű stratégiát.
Kedvezőtlenebb induló helyzet
Magyarország a korábbi euróövezeti csatlakozóknál kedvezőtlenebb gazdasági környezetből indul a lassabb növekedés, a demográfiai problémák, a magasabb adósságráta és a bizonytalanabb nemzetközi környezet miatt. Varga Mihály szerint ezért az euróra való felkészüléssel párhuzamosan a gazdasági felzárkózást is újra kell indítani. „Jelenleg tehát nem inflációs, hanem növekedési problémája van Magyarországnak” – jelentette ki. A magasabb államadósság és kamatkiadások miatt az euróbevezetés feltételeinek teljesítése a korábbinál jóval feszesebb költségvetési pályát is megkövetelhet.
A piacok már árazzák a csatlakozást
A pénzpiacokon már most is látszik az euróbevezetés lehetőségének hatása: a jelenlegi hozamok alapján a befektetők mintegy 60 százalékban árazzák a magyar euró bevezetését, egy hiteles folyamat pedig tovább csökkentheti a kötvényhozamokat. A vállalati és lakossági hitelek kamatainál szintén jelentős tér lehet a csökkenésre, míg a tranzakciós költségek megszűnése a jegybankelnök szerint a GDP 0,5–1,5 százalékának megfelelő megtakarítást hozhatna. Az euró további előnye a devizakockázat megszűnése és az európai gazdasági integráció mélyülése lehet.
Az önálló monetáris politika feladása a legfontosabb kockázat
A legfontosabb kockázat az önálló monetáris politika feladása. Varga Mihály szerint ez akkor jelent kisebb problémát, ha a magyar gazdasági és inflációs ciklus együtt mozog az eurózónáéval. A növekedési ciklusok esetében Magyarország ebből a szempontból kedvező helyzetben van, az inflációnál azonban továbbra is vannak strukturális kockázatok, többek között a régió magasabb energiafüggősége miatt. Az eszközár-buborékok kialakulását szintén kockázatként nevezte meg.
Nincs konkrét dátum
Az MNB elnöke konkrét dátumot vagy vállalást nem tett az euró bevezetésére, azt viszont kijelentette, hogy „az infláción nem fog múlni” a csatlakozás. A következő időszak feladata szerinte a teljes gazdaságpolitika összehangolt felkészülése, a versenyképesség javítása, valamint a bérek és a termelékenység növekedésének összehangolása. Az MNB eközben az inflációs cél fokozatos csökkentésére készül, és továbbra is türelmes, óvatos monetáris politikát kíván folytatni.
