Kiderült az igazság az árrésstop további sorsáról: erre a forgatókönyvre kevesen számítottak a boltokban
Újra lendületet vehet a magyar gazdaság, az Erste friss előrejelzése szerint a tavalyi 0,5 százalékos növekedés után idén 1,7 százalékkal bővülhet a GDP, jövőre pedig már 2,2 százalékos növekedést várnak. Az infláció történelmi közeli mélypontra süllyedt, az év hátralévő részében azonban ismét gyorsulhat a pénzromlás.
Nagy János, a bank makrogazdasági elemzője szerint a növekedés legfontosabb motorja a háztartások fogyasztása lehet. Az Erste 2026-ra 4 százalékos, 2027-re 3,3 százalékos háztartási fogyasztásbővülést vár. Az export oldalán is javulhat a helyzet, az ipari termelés a korábban vártnál gyorsabban növekedhet.
Kockázatok és inflációs kilátások
A növekedési kilátásokat árnyalja a közel-keleti konfliktus elhúzódása, az újra megjelenő vámháborús feszültségek, az aszálykárok és az energiapiaci kockázatok. A bank szerint 2027-ben 2,2 százalékos GDP-növekedés jöhet, amelyhez az üzleti és fogyasztói bizalom javulása, valamint a befagyasztott uniós források felszabadulása járulhat hozzá.
Az éves fogyasztóiár-index a januári 2,1 százalékról augusztusra 1,3 százalékra csökkent. Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint ebben az adminisztratív árkorlátozások mellett az erős forintnak is jelentős szerepe volt. A bank 2026 egészére 1,8 százalékos átlagos pénzromlással számol, 2027-ben 2,8 százalék lehet az éves átlag, amely előrejelzésben még számolnak az árrésstop fenntartásával.
Mi lesz az árréstoppal?
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az árrésstophoz és más árkorlátozásokhoz kapcsolódó intézkedések torzíthatják a piaci árak alakulását, ezért a tisztább kép érdekében minél kevesebb korlátozásra lenne szükség. A jegybank is mérsékelt hatással számol az árrésstop kivezetése esetén.
Figyelmeztető jel, hogy a kiskereskedelmi és szolgáltatási szektorban megemelkedtek az inflációs várakozások, miközben korábban a piaci szereplők a választások utáni fokozatos kivezetéssel számoltak. Az intézkedések fenntartása elnyomhatja a piaci folyamatok tényleges hatását az árakban.
Nagy János szerint jelenleg nincs bejelentés az árrésstop kivezetéséről, ugyanakkor a banknál arra számítanak, hogy ha az élelmiszerárak alakulása nem fordul kedvezőtlen irányba, az intézkedés kivezetése nem okozna jelentős inflációs sokkot. Bár egy-két hónapban néhány tized százalékponttal megemelheti az inflációt, ez az éves átlagban várhatóan kevésbé lenne érzékelhető.
Kamatok és forintárfolyam
Az MNB június és augusztus között összesen 75 bázisponttal, 6,25 százalékról 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az Erste szerint még idén jöhet további kamatvágás, de a felfelé mutató kamatkockázatok erősödtek. A közel-keleti konfliktus eszkalációja, a globális kötvénypiaci turbulenciák és a forint volatilitása akár meg is állíthatja a vágási ciklust. Nyeste Orsolya szerint jövő évre akár 4,5 százalékra is csökkenhet az alapkamat.
A tízéves magyar állampapír átlagos hozama a 2026 első negyedévi 6,76 százalékról a második negyedévben 5,73 százalékra esett, augusztus végén 5,6 százalék körül alakult. A további javuláshoz szükség lenne a költségvetés hiteles konszolidációjára, az uniós források tényleges beáramlására és egy konkrétabb euróbevezetési stratégiára.
A forint komoly erősödésen van túl: az euró árfolyama márciusban 397 forint közelében járt, június közepére 350 forint alá süllyedt, ami csaknem 12 százalékos erősödést jelentett. Július óta korrekció indult, az euró árfolyama visszatért a 360-365 forintos tartományba. A bank év végi előrejelzése szerint 2026 végén 360 forint körül alakulhat az euró, 2027 végére 355 forintos árfolyamot várnak.
