Súlyos tévhitben él sok magyar megtakarító: megdőlt a legbiztosabbnak hitt befektetés mítosza
Bár az aranyat évszázadok óta a legbiztosabb menedékeszköznek tartják válságok idején, az elmúlt több mint fél évszázad adatai rácáfolnak erre a mítoszra. A sárga nemesfém a részvényeknél kockázatosabbnak és volatilisebbnek bizonyult, miközben hosszú távú hozama jócskán elmaradt a részvénypiacokétól. Noha a portfólió diverzifikálására ma is alkalmas lehet, megingathatatlan biztonságot nyújtó menedék helyett sokkal inkább ciklikus, spekulatív eszközként érdemes tekinteni rá.
Gazdasági visszaesés, elszabaduló infláció vagy geopolitikai konfliktusok idején a befektetők reflexszerűen nyúlnak a menedékeszközökhöz, amelyek elsődleges célja a piaci visszaesések tompítása. Az arany szűkös kínálata – hiszen a fiat pénzekkel ellentétben nem lehet tetszés szerint nyomtatni –, a kibocsátóktól való függetlensége és történelmi múltja miatt hagyományosan a legnépszerűbb választásnak számít. A valóság azonban jóval árnyaltabb képet mutat, ha az 1971 óta eltelt időszakot vizsgáljuk, amióta a nemesfém jegyzése szabadon mozoghat a világpiacon.
Az 1970-es évek vágtató inflációja és olajválságai idején az arany valóban mentőövnek bizonyult, hiszen az árfolyama az évtized végére a húszszorosánál is magasabbra szökött, miközben a részvénypiac gyengélkedett. Hasonlóan jól teljesített a 2008-as globális pénzügyi válság alatt is, amikor a kezdeti pánik után jóval gyorsabban talpra állt, mint a tőzsdék.
Számos krízis során azonban cserben hagyta a befektetőket. Az 1990-es évek végi ázsiai és orosz válság idején a tőke inkább a dollárba menekült, az arany ára pedig húszéves mélypontra zuhant. A dotkomlufi kipukkanásakor, valamint a 2020-as koronavírus-pánik és az azt követő kamatemelési ciklusok során szintén a részvényekkel együtt esett. Akut piaci pánikhelyzetekben a befektetők ugyanis gyakran minden nyereséges pozíciójukat likvidálják a készpénzszerzés érdekében, így az arany inkább csak az elhúzódó, mélyebb bizalmi válságokban nyújtott tényleges védelmet.
Sokan azért tartják konzervatív befektetésnek a sárga nemesfémet, mert stabilnak hiszik, holott az árfolyama rendkívül volatilis. Ezt tökéletesen példázzák a közelmúlt eseményei is, hiszen bár 2025-ben az arany 64 százalékkal drágult, és 2026 januárjában megközelítette az 5600 dolláros történelmi csúcsot, október végére 3900 dollár alá esett vissza. Ez alig kilenc hónap leforgása alatt mintegy 30 százalékos korrekciót jelent. Történelmi távlatban a csúcstól mért legnagyobb visszaesése is meghaladta a részvényekét. Aki például az 1980-as spekulatív mánia csúcsán vásárolt, annak az inflációval korrigált reálértéken több mint 45 évet, egészen 2025-ig kellett várnia arra, hogy a befektetése egyáltalán nullszaldós legyen.
Hosszú távon a hozamok is a részvénypiac egyértelmű fölényét mutatják. Ha valaki 1971-ben 1000 dollárt fektetett az amerikai S&P 500 indexbe, és az osztalékokat is visszaforgatta, 2025 végére mintegy 307 ezer dollárral rendelkezett. Ugyanez az összeg aranyban tartva mindössze 100 ezer dollárra gyarapodott. A nemesfém hozama ráadásul rendkívül egyenetlenül oszlott el az évek során, így ha a legjobb öt évét kivesszük a képletből, az 1000 dolláros befektetés csupán 6600 dollárt ért volna, miközben az S&P 500 a kiugró évei nélkül is 71 ezer dollárra növelte volna az alaptőkét.
A jelenlegi aranyláz hátterében sokan korszakváltást sejtenek, a dollár vezető szerepének elvesztését vizionálva és a jegybankok tömeges aranyvásárlásaira hivatkozva. Ez a narratíva azonban kísértetiesen emlékeztet az 1971-es piaci hangulatra, ami egy évtizeddel később az arany árfolyamának összeomlásához vezetett.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a nemesfémnek ne lenne helye a portfólióban. Kisebb súllyal jól kiegészítheti a részvényeket és a kötvényeket, hiszen a nagyobb árfolyamesései ritkán esnek egybe a tőzsdei zuhanásokkal. Érdemes azonban a rövid távú spekulációk helyett szakértőkre bízni a megtakarítások kezelését, akik az egyéni pénzügyi célokhoz és a kockázatvállalási hajlandósághoz igazítva tudják kialakítani a legmegfelelőbb befektetési stratégiát.
