Sorsdöntő választás jön az Egyesült Államokban: Donald Trump jövője a tét
November 3-án az amerikai választópolgárok a képviselőház mind a 435 helyéről és a szenátusi mandátumok mintegy egyharmadáról döntenek. A félidős választást az elnök négyéves hivatali idejének közepén tartják, eredménye pedig meghatározza, milyen törvényhozási felhatalmazással kormányozhat a ciklus második felében. Jelenleg mindkét házban a republikánusok vannak többségben, de képviselőházi előnyük rendkívül szűk.
Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének egyetemi docense szerint komoly akadályokat állíthat Donald Trump elé a novemberi félidős választás, ha a republikánusok elveszítik többségüket a kongresszus egyik vagy mindkét házában. Egy demokrata győzelem ugyanakkor nem hozna automatikus fordulatot az amerikai külpolitikában.
Trump népszerűsége és a republikánusok jövője
A félidős választás hagyományosan az elnök első két évéről is ítéletet mond, a mostani szavazás pedig különösen szorosan összekapcsolódik Trump személyes megítélésével. Szeptemberben 3,7 százalékra emelkedett az éves infláció, miközben a benzin és különösen a dízel drágulása a háztartásokat és a vállalkozásokat egyaránt terheli. Az októberi felmérések alapján az elnök megítélése a függetlenek és a 2024-ben rá szavazók körében is drasztikusan romlott.
A szakértő különbséget tett a Trump győzelmét lehetővé tevő szélesebb választói koalíció és a meggyőződéses trumpista törzsbázis között: az elnöki teljesítménnyel való elégedetlenség nem jelenti automatikusan a Republikánus Párttól való elfordulást, a Trumpra szavazók jelentős többsége továbbra is republikánus kongresszusi jelöltet támogatna.
Meddig terjedhet az elnöki hatalom?
Trump második ciklusát a végrehajtó hatalom mozgásterének kiterjesztése jellemzi, különösen a rendeletek, a szövetségi intézmények irányítása és a kongresszustól korábban kapott felhatalmazások használata révén. Egy demokrata képviselőházi többség megakaszthatná az új törvényhozási kezdeményezéseket, és vizsgálatokkal, meghallgatásokkal, valamint a költségvetés ellenőrzésével növelhetné az elnökre nehezedő nyomást. Ha a szenátus is a demokraták kezébe kerülne, a kormányzati és bírói kinevezések jóváhagyásában is szűkülne Trump mozgástere.
Ez mégsem bénítaná meg az elnökséget: a szövetségi közigazgatás, a külpolitika és a fegyveres erők irányítása továbbra is Trump kezében maradna, és törvényhozási vétójogát is megtartaná. Konfliktus esetén még inkább támaszkodhatna az elnöki rendeletekre, ezek azonban nem írhatják felül a kongresszus törvényeit, és bíróság előtt is megtámadhatók.
Megingatható az amerikai kétpártrendszer?
Gálik Zoltán szerint a demokraták és a republikánusok népszerűségének hullámzása önmagában nem vetíti előre a kétpártrendszer felbomlását. Az egyéni választókerületek többségi logikája és az elnökválasztás elektori rendszere a meglévő nagy pártoknak kedvez, egy új országos szereplő előtt pedig komoly szervezeti és finanszírozási akadályok állnak. A pártokon belüli konfliktusok inkább belső átrendeződésekhez vezethetnek, mint új országos pártok felemelkedéséhez.
Mit várhat Európa egy félidős demokrata győzelemtől?
Egy erősebb demokrata jelenlét javíthatná az európai együttműködés politikai feltételeit, a párt külpolitikai főárama határozottabban támogatja a hagyományos szövetségi rendszert és a nemzetközi intézményeken keresztüli együttműködést. A kereskedelemben ugyanakkor egy demokrata többség nem eredményezné a vámok automatikus megszüntetését vagy a meglévő kereskedelmi megállapodások újratárgyalását.
Ukrajna ügyében a törvényhozás dönthet a katonai támogatások finanszírozásáról, feltételeket szabhat a fegyverbeszerzésekhez, és törvényekben rendezheti az Oroszország elleni szankciókat. A katonai segítségnyújtás tényleges végrehajtása, a fegyverszállítások ütemezése, a hírszerzési együttműködés és a diplomáciai tárgyalások döntően a végrehajtó hatalom kezében maradnak.
Magyarország számára az energia és az ipar is tét
Hazai szempontból az egyik legközvetlenebb ügy az orosz energiahordozókhoz kapcsolódó amerikai szankciós mentesség. A 2025-ben biztosított egyéves kivétel novemberben lejár, meghosszabbítására a magyar kormány már jelezte az igényét. Az új kongresszusi ciklus csak 2027. január 3-án kezdődik, így a választás eredménye nem írja át azonnal a törvényhozás összetételét.
Egy erősebb demokrata jelenlét fokozhatná az orosz szankciók és az elnöki kivételek ellenőrzését, miközben a mentességek megadásában továbbra is jelentős szerepe maradna a végrehajtó hatalomnak. A vám- és kereskedelempolitikai változások a magyarországi autóipari és feldolgozóipari beszállítói láncokon keresztül éreztethetik hatásukat. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem szabályozása európai részről alapvetően uniós hatáskör, így a magyar gazdaságot érintő döntések jelentős része nem kétoldalú magyar–amerikai alkukban születik meg.
