A britek többsége visszafordítaná a brexitet, Brüsszel rugalmas feltételeket kínálna
Brüsszel hajlandó lenne rugalmasan kezelni az euró bevezetését és a schengeni övezethez való csatlakozást, amennyiben az Egyesült Királyság újra kérvényezné felvételét az Európai Unióba – nyilatkozta a Politicónak két, a brüsszeli álláspontot jól ismerő uniós tisztviselő. A nyitottság jelentős lökést adhat Andy Burnham brit miniszterelnök törekvéseinek, aki korábban már utalt rá, hogy az uniós csatlakozás akár a Munkáspárt következő választási programjába is bekerülhet.
A különleges mentességek fenntartása kulcsfontosságú a brit belpolitikában, hogy vonzó legyen az uniós visszalépés a lakosság számára, amelyben még mindig vannak brexit-hívők, annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság végül semmilyen előnyt nem szerzett a távozással. Az euroszkeptikusok gyakran érvelnek azzal, hogy a visszatérő szigetországot Brüsszel a korábbinál szorosabb integrációra kényszerítené, a választók pedig kifejezetten tartanak ettől.
A YouGov friss közvélemény-kutatása szerint jelenleg a britek 55 százaléka visszafordítaná a brexitet, és csupán 34 százalékuk maradna az unión kívül. Az arányok azonban azonnal megfordulnak, ha a visszalépés feltételeként az euró bevezetése és a schengeni tagság is szerepel, hiszen ebben az esetben már csak 35 százalék támogatná a csatlakozást, míg 43 százalék elutasítaná azt.
Bár az uniós tisztviselők hangsúlyozták, hogy hivatalos csatlakozási kérelem hiányában az EU-nak még nincs formális álláspontja a kérdésben, a csatlakozási tárgyalások során mindig figyelembe veszik az adott ország sajátos helyzetét. Mint fogalmaztak, elméletben ugyan létezik egy egységes eljárásrend, a gyakorlatban azonban többféle modell is működik, így a tárgyalások során van tér a rugalmasságra. Nagy-Britannia a korábbi uniós tagsága idején is felmentést élvezett e két terület alól, szemben a később csatlakozó államokkal, amelyeknek kötelezettséget kellett vállalniuk a közös valuta és a schengeni vívmányok átvételére.
Andy Burnham kormányfő kijelentette, hogy a brexit nem működik, és több kárt okozott, mint hasznot. Bár személyes célja az ország visszavezetése az unióba, a döntést a közvélemény alakulásától teszi függővé. A miniszterelnök azt is világossá tette, hogy a következő parlamenti választásokig nem tesznek hivatalos lépéseket az ügyben, mivel ehhez új választói felhatalmazásra van szüksége. A voksolást legkésőbb 2029 júliusáig kell megtartani, de a kormányfőnek jogában áll előrehozott választást is kiírni.
A kétoldalú kapcsolatok rendezése addig is folytatódik, ennek részeként Burnham november 20-án Brüsszelben találkozik Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A csúcstalálkozón aláírnak egy még Keir Starmer előző miniszterelnök hivatali ideje alatt előkészített megállapodáscsomagot, amely megkönnyíti az élelmiszer-kereskedelmet, új vízumlehetőségeket nyit a fiatalok számára, valamint összekapcsolja a két fél kibocsátáskereskedelmi rendszerét. Burnham az eseményt arra is fel kívánja használni, hogy felvázolja a brexit átfogóbb felülvizsgálatának lehetőségeit, amelyek az egységes piachoz vagy a vámunióhoz való csatlakozástól kezdve egészen a teljes jogú uniós tagság visszaállításáig terjednek.
