Átfogó javaslatcsomag az ingatlanpiac szabályozására
Tízpontos reformjavaslatot nyújtott be a kormánynak a Royal Institution of Chartered Surveyors hazai szervezete. A csomag célja a kiszámíthatóbb kereskedelmiingatlan-piaci szabályozás, a nagyobb adattranszparencia és a fenntarthatósági szempontok erősítése – mindez egy átlátható, tervezhető szabályozási környezet kialakításával.
A javaslatok készítői szerint a szabályozási keretek kulcsszerepet játszanak az épített környezet értékállóságában, az ingatlanpiac finanszírozhatóságában és az ország hosszú távú versenyképességében. A kezdeményezés nem kész megoldáscsomagként, hanem egyeztetési alapként került a döntéshozók elé: a cél egy, a magyar adottságokra épülő hosszú távú stratégia, amely a nemzetközi gyakorlatokat is figyelembe veszi, ugyanakkor más piacok számára is példaértékű lehet.
A szervezet képviselője hangsúlyozta, hogy egy olyan platformot kívánnak biztosítani, ahol a döntéshozók, az önkormányzatok, a piaci és finanszírozási szereplők, valamint az érintett közösségek közösen gondolkodhatnak az épített környezet jövőjéről, hiszen ez közvetlenül befolyásolja az életminőséget és a gazdasági növekedést.
Energiahatékonyság és lakhatás
A tíz pont közül kiemelt szerepet kap az energiahatékonysági beruházások támogatása és az épületállomány korszerűsítése, ami szorosan összefügg a lakhatási válság és az energiaszegénység kezelésével. A szakemberek szerint a lakhatási kérdések hosszú távú rendezése elképzelhetetlen egy jól működő bérlakásszektor nélkül.
Olyan keretrendszerre lenne szükség, amely a megfizethetőség mellett az intézményi befektetők számára is vonzóvá teszi a piacot. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a nem fenntartható megoldások támogatására fordított állami források átcsoportosításával nemzetgazdasági szinten jelentős energia-megtakarítási potenciál szabadítható fel.
A csomag szorgalmazza a történelmi belvárosok rehabilitációját és a budapesti utcafronti üzlethelyiségek újjáélesztését is, amihez erősebb közösségi fellépésre és a magánszférával való szorosabb együttműködésre van szükség.
A plázastop és az engedélyeztetés átalakítása
A kereskedelmi ingatlanok piacát érintően a szervezet a jelenleg plázastopként ismert szabályozás észszerűsítését javasolja. A szakértők szerint a 300 négyzetméteres alapterületi határhoz kötött kormányhivatali engedélyeztetés és a bérlőváltások nehézkes adminisztrációja gátolja a szektor fejlődését, és korlátozza a piaci versenyt. A bürokratikus eljárások helyett a helyi építési szabályzatokon alapuló, objektív keretekre lenne szükség.
Hasonlóképpen átláthatóbb és versenysemlegesebb szempontrendszert javasolnak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások és az állami elővásárlási jog esetében is. Utóbbit a jelenlegi, a teljes belvárosra kiterjedő formájában nem tartják indokoltnak, így alkalmazását pontosan körülhatárolt, arányos és ténylegesen megalapozott esetekre korlátoznák.
Az ingatlan-nyilvántartás stabilitása
A piaci bizalom és a tranzakciók biztonsága szempontjából kritikus tényező az ingatlan-nyilvántartás stabilitása. A szakértők figyelmeztetnek, hogy az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszerre való átállás másfél éves csúszása és az eljárások lelassulása érdemi fennakadásokat okoz, ezért a helyzet mielőbbi rendezését elengedhetetlennek tartják.
Adattranszparencia és fenntarthatósági követelmények
Szintén alapvető feltétel az adatok átláthatósága. A szakemberek kiemelték, hogy a nemzetközi bérlők a szigorúbb hazai elvárások hiányában lazábban kezelhetik a fenntarthatósági követelményeket, ami hosszú távon visszavetheti a magyar piac fejlődését. Ennek orvoslására a szervezet egy egységes, a kereskedelmi ingatlanok ESG-szempontjait felmérő adatbekérő kérdőívet dolgozott ki.
A részletes és transzparens adatszolgáltatás nem szűkíti a finanszírozási lehetőségeket, hanem érdemben csökkenti a hitelezési kockázatokat, és egységesítheti a jelenleg rendkívül eltérő banki gyakorlatokat az ingatlanérték-becslések során. Készült továbbá egy alternatív ellenőrző lista is, amely a zöld bérleti szerződések megkötését és a vállalt fenntarthatósági intézkedések nyomon követését támogatja mind a bérlők, mind a bérbeadók részéről.
