Magyarország a világ 55. legnagyobb gazdasága a legújabb globális rangsorban
A világgazdaság teljesítménye 2026 végére meghaladhatja a 128 ezer milliárd dollárt, ami mintegy 20 ezer milliárd dolláros növekedést jelent 2023-hoz képest. A gazdasági teljesítmény azonban rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg a világ országai között – derül ki a Nemzetközi Valutaalap októberi világgazdasági előrejelzésein alapuló, 191 országot felsorakoztató rangsorból.
A nominális GDP-t, vagyis az országok által előállított termékek és szolgáltatások piaci árakon, aktuális dollárárfolyamon számított értékét figyelembe vevő lista élén az Egyesült Államok áll 32 642 milliárd dollárral, ami a teljes globális gazdasági teljesítmény mintegy negyedét jelenti. Kína 21 546 milliárd dollárral a második, a két ország együttes részesedése meghaladja a világ GDP-jének 42 százalékát.
A harmadik helyen Németország áll 5471 milliárd dolláros, a negyediken Japán 4342 milliárd dolláros gazdasági teljesítménnyel. A négy legnagyobb gazdaság együttesen megközelítőleg 64 ezer milliárd dollárt érhet el, ami a világ gazdasági kibocsátásának nagyjából a felét adja. Németország gazdasága az amerikai teljesítménynek még az egyötödét sem éri el.
Az ötödik helyen az Egyesült Királyság szerepel 4268 milliárd dollárral, őt India követi 4060 milliárd dollárral. Franciaország 3554 milliárddal a hetedik, Oroszország 2861 milliárddal a nyolcadik, Olaszország 2702 milliárddal a kilencedik, Brazília pedig 2655 milliárd dollárral a tizedik.
A magyar gazdaság 265,91 milliárd dolláros nominális GDP-vel az 55. helyen áll a rangsorban. A régiós összehasonlításban Lengyelország 1133 milliárd dollárral a 21., Románia 470 milliárddal a 40., Csehország 428 milliárddal a 44., Szlovákia pedig 167 milliárd dollárral a 61. helyet foglalja el. Ausztria 617 milliárd dolláros teljesítménnyel a 31. helyre kerülhet, ami több mint kétszerese a magyar gazdaság dollárban számított méretének.
A nominális GDP az adott gazdaság teljes méretét mutatja, de önmagában nem árulja el, mennyire gazdagok az állampolgárok, milyen a termelékenység, vagy mekkora a háztartások tényleges vásárlóereje. Ezek megítéléséhez az egy főre jutó GDP, a vásárlóerő-paritáson számított mutatók és a jövedelmi adatok is szükségesek.
A legnagyobb gazdaságok teljesítményét egyre inkább meghatározza, hogy mennyire képesek kihasználni a technológiai átalakulásból fakadó lehetőségeket. Az Egyesült Államokban a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások teremtenek új keresletet a számítástechnikai eszközök, a szoftverek és az energiaellátás területén. Kína eközben a fejlett feldolgozóiparra és az exportra támaszkodik: az országban 2026 első kilenc hónapjában a high-tech feldolgozóipar termelése 14,3 százalékkal emelkedett éves összevetésben, az ipari robotok és a lítiumion-akkumulátorok gyártása szintén gyorsan bővült.
Kínában ugyanakkor továbbra is komoly problémát jelent az ingatlanpiac gyengélkedése: az ingatlanfejlesztési beruházások 2026 első kilenc hónapjában több mint 20 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. A fejlett feldolgozóipar és a technológiai ágazatok növekedése azonban részben ellensúlyozza az ingatlanpiaci visszaesést.
A magyar gazdaság számára mindez közvetlen jelentőséggel bír. Az exportorientált iparágak, különösen a járműgyártás, az akkumulátoripar és az elektronikai termelés teljesítményét alapvetően befolyásolja a német gazdaság helyzete, az európai kereslet és a globális technológiai verseny alakulása.
