Teljesen átalakul a magyar adórendszer a 2027-es költségvetés szerint
A péntek éjjel benyújtott 2027-es költségvetési törvényjavaslat alapján a kormány nem általános adócsökkentést tervez, hanem a közterhek teljes átrendezését indítja el. Az államháztartás közhatalmi bevételei 7,7 százalékkal, 34 360 milliárd forintra nőnének, ami gyorsabb a gazdaság várt, 5,9 százalékos nominális bővülésénél. A GDP-hez viszonyított arány így 34,6 százalékról 35,2 százalékra emelkedne.
Alig nő az szja-bevétel az adójóváírás miatt
A személyi jövedelemadóból a kormány a 2026-os módosított 4996,9 milliárd forint után 2027-ben 5042,8 milliárd forint bevétellel számol, ami mindössze 0,9 százalékos emelkedés, miközben a költségvetés 5,8 százalékos bruttó bér- és keresettömeg-növekedést feltételez. Az eltérés fő oka az új adójóváírás: a minimálbérig 15 százalékról 9 százalékra csökkenne a tényleges szja-terhelés, a jóváírás a minimálbér kétszeresénél szűnne meg. A Pénzügyminisztérium becslése szerint az intézkedés 2–2,5 millió munkavállalót érintene, évi 250 milliárd forintot hagyva náluk.
Korlátozzák az anyák adómentességét
A jelenleg teljes adómentességet élvező anyák a jövőben legfeljebb havi egymillió forintos munkajövedelemig érvényesíthetnék a kedvezményt, amitől 45 milliárd forint többletet várnak. A kétgyermekes anyák fokozatosan bővülő mentessége 2027-től nem terjedne ki újabb korosztályokra: a jogosultságot a 40 éves korhoz kötnék, és egyes már megszerzett kedvezmények is megszűnnének. Egy 1986-ban született kétgyermekes anya havi bruttó 800 ezer forintos kereset mellett akár évi 1,44 millió forintos többletadót fizethetne.
Nagy ugrás a társasági adónál
A társasági adóból a 2026-os 1009,2 milliárd után 2027-re 1431,6 milliárd forintot várnak, ami 41,9 százalékos növekedés. Az 500 millió eurós éves árbevételt elérő nagyvállalatok esetében a 9 százalékos kulcs 15 százalékra emelkedne, a kisebb cégeknél maradna a 9 százalék. Az innovációs járulék 0,3 százalékról 0,5 százalékra nőne. A társasági adó és az innovációs járulék együttes módosításából 240 milliárd forintos többletbevételt várnak.
Új vagyonadó és visszatérő reklámadó
Az új vagyonadóból 200 milliárd forintot várnak. Az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonokat érintő adó kulcsa főszabály szerint 1 százalék, a 100 milliárd forint feletti részre 1,5 százalék lenne. A kormány mintegy 15 ezer érintett adózóval kalkulál, ami átlagosan évi 13,3 millió forintos befizetést jelentene. Az első bevallási és befizetési határidő 2027. augusztus 31. lenne. A reklámadó újbóli bevezetéséből 14 milliárd forintot várnak; az évi 500 millió forint alatti reklámbevétel adómentes maradna, efelett 2,5, 4,5, illetve 7,5 százalékos kulcs vonatkozna.
Több mint háromszoros kata-bevétel
A kisadózók tételes adójából a 2026-os 75 milliárd után 2027-ben 238 milliárd forintot várnak, ami több mint háromszoros növekedés. A reformtól 2027-től a főállású vállalkozók havi 100 ezer, a mellékállásúak 50 ezer forintos tételes adót fizetnének, az éves bevételi értékhatár 18 millióról 22 millió forintra emelkedne. A korábbi rendszerben maradók havi adója 50 ezerről 75 ezer forintra nőne. A költségvetési indokolás a reformot költségvetés-semlegesnek nevezi, részletes levezetést azonban nem tartalmaz az egyes adónemek közötti átrendeződésről.
Az áfa marad a legnagyobb bevételi forrás
Az általános forgalmi adóból 8668,4 milliárd után 9159,9 milliárd forintot várnak, ami 491,5 milliárdos, 5,7 százalékos emelkedés. A jövedéki adó előirányzata 1592,5 milliárd forint lenne, alig 16,1 milliárddal több a 2026-osnál, miközben a november 1-jétől emelkedő dohánytermékadótól önmagában 90 milliárd, az alkoholtermékek januári adóemelésétől további 13 milliárd forintot várnak. A cégautóadó 98,5 milliárdról 135,6 milliárdra, a bányajáradék 93,3 milliárdról 129,6 milliárdra, a rehabilitációs hozzájárulás 221,3 milliárdról 271,7 milliárdra emelkedne, az új szén-dioxid-adó mintegy 25 milliárdot hozna.
Az adóintézkedések önmagukban nem rendezik a hiányt
A kormány a 2026-os 7,5 százalékos GDP-arányos hiányt 2027-ben 4,9 százalékra kívánja csökkenteni. A várt 665 milliárd forintos nettó adóbevételi hatás a tervezett GDP nagyjából 0,7 százalékának felel meg, így a hiánycsökkentéshez a kiadási oldal visszafogására is szükség van. A központi költségvetés összes bevételi előirányzata eközben 28 679,1 milliárdról 28 085,9 milliárd forintra csökkenne, amiben nagy szerepet játszik az uniós programok bevételi előirányzatának 3706,8 milliárdról 1548,5 milliárdra való átrendeződése.
