Tömeges boltbezárási hullám: közel háromezer üzlet tűnt el egy év alatt
Egyetlen év alatt 2843-mal csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma Magyarországon: a 2024. december 31-i 101 069 boltból 2025 utolsó napjára 98 226 maradt, ami 2,8 százalékos visszaesés. Ezzel az üzletek száma immár 100 ezer alá süllyedt.
Arányát tekintve Nógrád megyében fogytak a legnagyobb mértékben a boltok: 3,83 százalékkal kevesebb üzlet működött a térségben, mint egy évvel korábban. Budapest a második helyen állt 3,78 százalékos visszaeséssel, Baranyában 3,70, Somogyban 3,66 százalékkal csökkent az üzletek száma. A legkisebb arányú csökkenést Vas megyében mérték 0,85 százalékkal, Békés megyében pedig 1,14 százalékos visszaesést regisztráltak.
Darabszám alapján Budapestet érintette a legnagyobb veszteség: a fővárosban egy év alatt 758-cal csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma, a 2024 végi 20 055-ről 19 297-re. Pest megyében 226, Bács-Kiskunban 213 üzlet tűnt el a nyilvántartásból. Nagyobb visszaesést mutatott még Borsod-Abaúj-Zemplén 171, Szabolcs-Szatmár-Bereg 155, valamint Csongrád-Csanád 145 üzletnyi csökkenéssel. A legkisebb darabszámú visszaesést Vas megyében mérték 21-gyel, Békésben pedig 42-vel lett kevesebb bolt.
Az önálló vállalkozók által működtetett üzletek száma 30 542-ről 29 391-re, 1151-gyel, azaz 3,8 százalékkal csökkent, valamivel gyorsabban, mint a teljes kiskereskedelmi hálózat. Részarányuk így a korábbi 30,2 százalékról 29,9 százalékra mérséklődött. Nógrádban 6,0, Baranyában 5,9, Somogyban és Tolnában 5,2 százalékkal fogyott az egyéni vállalkozók boltjainak száma, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben 1,7, Jász-Nagykun-Szolnokban 1,6, Vasban 1,5 százalékos volt a csökkenés. Szabolcs-Szatmár-Beregben a boltok 47,3, Békésben 42,8 százalékát működtetik egyéni vállalkozók, a fővárosban ez az arány mindössze 11,6, Pest vármegyében 26,2 százalék.
A vidéki kisboltok helyzetét a növekvő költségek és az éles árverseny is nehezíti. A kisebb üzletek egyre nehezebben veszik fel a versenyt a nagyobb láncokkal, különösen a diszkontokkal, amelyek egyre nagyobb részt hasítanak ki a forgalomból. Emiatt több településen már egyáltalán nincs bolt, mert az üzemeltetés nem volt gazdaságos, ami a helyi élelmiszer-ellátást is szűkítheti.
A kereskedelmi szervezetek szerint a bezárások mögött több tényező áll: a működési költségek emelkedése, a munkaerőhiány, a vásárlási szokások változása, valamint az árszabályozási intézkedések. A kiskereskedelmi különadó az árbevételt terheli, nem a nyereséget, így nem veszi figyelembe egy-egy vállalkozás jövedelmezőségét. A szakmai szervezetek ezért az árrésstop és a különadó kivezetését, illetve előre tervezhető kivezetési menetrendet szorgalmaznak, a plázastop esetében pedig átláthatóbb engedélyezési rendszert tartanának megfelelőnek.
A vásárlók árérzékenysége szintén komoly kihívás: a 2022–2023-as infláció után a fogyasztói bizalom nem állt helyre, a bolti forgalom volumene lassan növekszik, és még nem érte el a 2022 tavaszán mért szintet. A vidéki élelmiszer-ellátás biztosítására stratégia készül a kistérségek áruellátásának biztonságáról, amelyhez az érdekképviseletektől is javaslatokat kértek.
