Javult a gazdasági hangulat Magyarországon, miközben Európában romlott
Októberben javult a magyar gazdasági hangulatindex, miközben az euróövezetben és az Európai Unió egészében egyaránt csökkenést mértek. Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának csütörtökön közzétett adatai szerint a magyar mutató a szeptemberi 99,9 pontról 101 pontra emelkedett.
Az euróövezetben ezzel szemben 97,5 pontról 96,9 pontra, az Európai Unió egészében pedig szintén 97,5 pontról 96,9 pontra mérséklődött az index. A mutató hosszú távú átlaga 100 pont, így a magyar érték októberben ismét e szint fölé került, míg az uniós és az euróövezeti mutató továbbra is elmarad attól.
Az ipar és a szolgáltatások húzták felfelé a magyar mutatót
A magyar gazdasági hangulatindex javulásához több ágazat kedvezőbb megítélése is hozzájárult. Az ipari hangulatmutató a szeptemberi mínusz 4,7 pontról mínusz 3,3 pontra emelkedett, a szolgáltatóipar mutatója pedig mínusz 15,3 pontról mínusz 13,2 pontra javult.
A foglalkoztatási várakozásokat mérő index szintén emelkedett Magyarországon: a szeptemberi 98,6 pontról 99,2 pontra nőtt, ami arra utal, hogy a vállalkozások foglalkoztatással kapcsolatos várakozásai összességében valamelyest kedvezőbbé váltak. Az uniós munkaerőpiaci várakozások is javultak: az index az Európai Unióban 98,3 pontról 98,9 pontra, az euróövezetben pedig 97,5 pontról 98,2 pontra emelkedett.
A fogyasztók, a kiskereskedelem és az építőipar várakozásai romlottak
A vállalati hangulat javulásával szemben a magyar fogyasztók várakozásai kedvezőtlenebbül alakultak. A fogyasztói hangulatindex a szeptemberi mínusz 3,4 pontról mínusz 4,9 pontra csökkent októberben. Ez nem magyar sajátosság: az Európai Unióban a fogyasztói hangulatmutató mínusz 16,1 pontról mínusz 17,3 pontra, az euróövezetben pedig mínusz 16,8 pontról mínusz 17,9 pontra romlott.
A magyar fogyasztói mutató értékét nem lehet közvetlenül összehasonlítani az összesített gazdasági hangulatindexszel, mivel eltérő kérdőívek és skálák alapján készülnek. Az adatokból azonban az látszik, hogy a gazdaság egészének megítélése javulhat úgy is, hogy közben a háztartások kevésbé bizakodók.
A hazai kiskereskedelmi hangulatmutató szeptemberben mínusz 14,1 ponton állt, októberben viszont már mínusz 16,5 pontra csökkent, ami a szektor szereplőinek romló megítélésére utal. Az építőiparban szintén kedvezőtlen változás történt: az ágazati hangulatindex a szeptemberi mínusz 30,8 pontról mínusz 32,7 pontra esett vissza, ezzel tovább távolodva a nulla ponttól, ami továbbra is gyenge ágazati bizalmat jelez.
Nem beszélhetünk egyenletes hangulatjavulásról
A mostani adatok alapján nem beszélhetünk egyenletes gazdasági hangulatjavulásról. Az ipar és a szolgáltatások megítélése kedvezőbb lett, de a lakosság, a kereskedők és az építőipari vállalkozások várakozásai továbbra is óvatosságra intenek. A következő hónapok szempontjából az lesz meghatározó, hogy a vállalati bizalom javulása megjelenik-e a tényleges gazdasági teljesítményben, illetve mérséklődik-e a fogyasztók és a lakáspiaci szereplők bizonytalansága.
