Üres belváros és bezárt kocsmák: Szombathely példája több egyetemvárosra is várhat
Szombathelyen az üzletek sora zárt be, éttermek, kocsmák és szórakozóhelyek tűntek el, a helyiek szerint kiköltözött az élet a belvárosból, pedig a vasi megyeszékhelyen több ezer egyetemista tanul. A jelenség hátteréről és a vidéki felsőoktatás megtartó erejéről Székely Klárát, az ELTE Savaria Egyetemi Központ Gazdálkodástudományi Intézetének adjunktusát kérdezték, aki több mint 44 éve tanít az intézményben, és diákként is a szombathelyi főiskolára járt.
Az oktató szerint az egyetemisták életmódja jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben. Korábban a hallgatók aktívan bekapcsolódtak a város életébe, részt vettek a helyi kulturális eseményeken, és a város szerveződései is táplálkoztak a főiskolásokból. Ma a fiatalok inkább saját igényeik megélését helyezik előtérbe, a békés egymás mellett élés vált fontosabbá. A digitális életmód és a Covid időszaka bezárkózóbbá tette az embereket: a hallgatók gyakran azt mondják, nem ismerik egymást, és inkább az óraanyagot kérik el, mint hogy évfolyamtársaiktól kérdezzenek.
Az egyetemválasztásnál ma már a pontszámok kevésbé különböznek a vidéki és budapesti szakok között, így a kollégiumi férőhelyek és az elhelyezési körülmények szerepe felértékelődik. Szombathelyen az egyetemisták jelentős vásárlóerőt képviselnek az albérleti piacon, az árak a budapestieknél alacsonyabbak, de így is magasak, és sok vállalat is bérel lakásokat munkatársainak.
A végzősök elhelyezkedését illetően a helybeliek jellemzően maradnak, míg a máshonnan érkezők inkább visszatérnek szülőhelyükre vagy ott próbálnak szerencsét, ahol jobban megtalálják a számításukat. A közgazdász-hallgatók többsége viszonylag könnyen talál munkát a szakmában, sokan külföldre is mennek. A döntésben kiemelt szerepet kap a jövedelem, a lakhatás megoldása és minősége, valamint a környezet szolgáltatásai és az infrastruktúra állapota.
A szakember szerint Szombathely gazdasága évtizedek óta hátrányos helyzetben van a régió más megyeszékhelyeihez, Zalaegerszeghez és Győrhöz képest, ahol erőteljes iparfejlesztés és külföldi befektetések valósultak meg. A városban gyakorlatilag az összeszerelő ipar maradt, és felmerül a kérdés, hogy az egyes vállalatok mennyire vállalnak pozitív szerepet a város életében, hol adóznak, és hogyan viszonyulnak a helyi közösséghez. A nagyobb létszámban érkező külföldi munkavállalók miatt a lakosság körében feszültség érzékelhető, mivel sokan úgy látják, hogy a jövedelmek és a támogatások tekintetében a külföldiek kedvezőbb helyzetben vannak.
A hallgatók gyakorlati helyeinek biztosítása érdekében az intézmény többéves kapcsolatokat épít helyi vállalkozásokkal, szállodákkal, gyógyfürdőkkel, könyvelőcégekkel és marketinggel foglalkozó vállalkozásokkal, de a nagy létszám miatt a diákoknak gyakran maguknak kell gyakorlati helyet keresniük, ami nem mindig a megyében található.
Szombathely felsőoktatása 2017 óta szervezetileg az ELTE-hez tartozik. Az oktató tapasztalatai szerint ez stabilabb pozíciót eredményezett az intézménynek, jelentős fejlődés történt oktatói és hallgatói létszámban, valamint a képzések számában, noha a szombathelyi létből fakadó nehézségekkel az ELTE-n belül is meg kell küzdeni.
