Átalakul a német magánnyugdíj állami támogatása – a kis befizetők járhatnak a legjobban
A német törvényhozás 2026-ban elfogadta a magánnyugdíj-ellátás reformját, amely 2027. január 1-jétől lép hatályba. A Bundestag március 27-én szavazta meg a csomagot, a Bundesrat májusban hagyta jóvá. A reform központi eleme az Altersvorsorgedepot, azaz a nyugdíjcélú befektetési számla, amelyen a megtakarítók részvényekbe, befektetési alapokba és ETF-ekbe fektethetnek időskori biztonságuk érdekében.
Befizetésarányos támogatás váltja a régi rendszert
Az új konstrukció a korábbi Riester-Rente rendszert váltja fel, amelynek egyik fő problémája az volt, hogy a támogatás teljes összegéhez jövedelemtől függő minimális saját befizetést kellett teljesíteni. A reform ehelyett befizetésarányos támogatást vezet be: az első évi 360 euró saját befizetés után 50 százalékos állami támogatás jár, az ezt meghaladó, évi 1800 euróig terjedő rész után pedig 25 százalék. Az éves maximális alaptámogatás így 540 euró lehet.
A rendszer kifejezetten a kis összegű megtakarításokat ösztönzi. Aki havonta 10 eurót, azaz évente 120 eurót tesz félre, 60 euró állami támogatásra számíthat, évi 240 euró befizetésnél ez 120 euró, 360 eurónál pedig 180 euró. Nagyobb befizetéseknél is nő az állami hozzájárulás, de kisebb arányban: évi 600 euró után 240 euró, 1200 eurónál 390 euró, 1800 eurónál pedig 540 euró járhat. A 1800 euró nem a befizethető összeg felső határa: évente akár 6840 eurót is be lehet fizetni a számlára, de efölött már nem nő az alaptámogatás.
Minimális befizetéshez kötött jogosultság
Az új rendszer nem automatikusan járó megtakarítási bónusz: a jogosultság feltétele, hogy a megtakarító évente legalább 120 eurót fizessen be a saját nyugdíjcélú számlájára, vagy megfelelő összeget teljesítsen egy támogatható vállalati nyugdíjprogramba. A jogosultak köre ugyanakkor bővül: az alkalmazottak mellett az önálló vállalkozók és a szabadfoglalkozásúak meghatározott csoportjai, illetve egyes szakmai nyugdíjrendszerek kötelező tagjai is bekerülhetnek a támogatott körbe. A házastársakra külön szabályok vonatkoznak, ezért a maximális támogatási összegek nem tekinthetők minden háztartásban automatikusan elérhetőnek.
Gyermekek után járó kiegészítő támogatás
A családok számára a gyermekek után járó kiegészítő támogatás teszi vonzóbbá a konstrukciót: egy jogosult szülő gyermekenként minden saját befizetett euró után további egy euró állami támogatást kaphat, legfeljebb évi 300 euróig. A maximális gyermekenkénti támogatáshoz évi 300 euró saját befizetés szükséges, ami havi 25 eurós megtakarításnak felel meg. A kifizetés rugalmasabb lesz a korábbiaknál: a megtakarító választhat élethosszig tartó járadékot vagy legalább a 85. életévig tartó kifizetési tervet is.
A reformmal a korábbi Riester-szerződések nem szűnnek meg, azokat a régi szabályok szerint fenn lehet tartani, és önkéntesen át lehet térni az új konstrukcióra. Új szerződést azonban 2027-től már nem lehet kötni a régi modellben.
Gyermekeknek szóló nyugdíjmegtakarítás
A felnőttek reformja mellett külön intézkedésként jelenik meg a Frühstart-Rente: a jogosult gyermekek hatéves koruktól a 18. születésnapjukig havi 10 euró állami támogatást kaphatnak egy nyugdíjcélú befektetési számlára. Ez 12 év alatt összesen 1440 euró állami befizetést jelenthet gyermekenként, befektetési hozamok nélkül. A szülők saját befizetésekkel is kiegészíthetik a megtakarítást, a támogatásból származó vagyonhoz azonban alapvetően 65 éves kortól lehet hozzáférni. A tervek szerint a támogatás 2027-ben indulna, kezdetben a 2020-ban és 2021-ben született gyermekekre lenne érvényes, a jogalkotási folyamat a Bundesrat jóváhagyásával még nem zárult le.
Nagy az érdeklődés, tanulságok Magyarországnak is
Németországban már most jelentős az érdeklődés az új nyugdíj-előtakarékossági számla iránt: egy felmérés szerint a megkérdezettek akár 47 százaléka is érdeklődést mutat az új öngondoskodási forma iránt, és a tanácsadás iránti igény is növekszik. A szakértők a legnagyobb előnyt a vonzó állami támogatási rendszerben látják, amely a kamatos kamat hatásával együtt a teljes futamidő alatt jelentős összeggé gyarapodhat, és ösztönzést ad arra, hogy az emberek időben kezdjenek foglalkozni időskori pénzügyi biztonságukkal.
Magyarországon jelenleg is több, adókedvezménnyel támogatott nyugdíj-előtakarékossági lehetőség érhető el, például az önkéntes nyugdíjpénztárak, a nyugdíjbiztosítások és a nyugdíj-előtakarékossági számlák. Egy hasonló, célzott állami ösztönzőkkel támogatott konstrukció hazánkban is bővíthetné a kínálatot, és hozzájárulhatna a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítéséhez, különösen, ha a meglévő lehetőségeknél szélesebb kör számára kínálna könnyen érthető és egyszerűen igénybe vehető megtakarítást.
