Milliárdos források nyílnak meg Magyarországon: a zöld átállásra és az egészségügyre is jut a pénzből
A magyar kormány aláírta Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel az EGT és Norvég Alapok 2021–2028-as időszakára szóló, 254,1 millió euró (92 milliárd forint) értékű támogatási megállapodást. A rendelkezésre álló forrásokból jelentős összegek jutnak többek között zöld átállásra, helyi fejlesztésekre, egészségügyre, valamint a donor országok által kijelölt független szervezet által kezelt Civil Alapra.
A megállapodás dokumentumait ünnepélyes keretek között írták alá a Külügyminisztériumban. Magyarország részéről Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter és Kármán András pénzügyminiszter, a norvég oldalról Espen Barth Eide külügyminiszter, izlandi részről Martin Eyjólfsson külügyi államtitkár, míg Liechtenstein nevében Pascal Schafhauser nagykövet látta el kézjegyével a dokumentumot.
„A tárgyalásokat a Nemzeti Irányító Hatóság vezette, ahol szakmailag felkészült, a korábbi időszakokban tapasztalatokat szerzett munkatársak vettek részt és képviselték a magyar érdekeket, ezúton is köszönöm a munkájukat” – közölte Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter.
A miniszter hozzátette: a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium a program magyarországi végrehajtásáért felelős Nemzeti Irányító Hatóságként kiemelt feladatának tekinti a források szabályszerű, átlátható és eredményes felhasználásának biztosítását. „Ebben meghatározó szerepet tölt be a végrehajtásban közreműködő hazai szakmai szervezetek tapasztalata és felkészültsége, amely megfelelő alapot teremt a támogatások hatékony hasznosításához” – tette hozzá.
Lőrincz Viktória közölte: a 254,1 millió euróból 80 millió euró jut zöld átállásra, 42 millió euró helyi fejlesztésekre, 25 millió euró egészségügyre, 16-16 millió euró kultúrára és roma integrációra, 20 millió euró intézményi együttműködésre és kapacitásbővítésre, míg 9,4 millió euró a Kétoldalú Kapcsolatok Alapjába, valamint 26 millió euró a Civil Alapba kerül, illetve 19,7 millióból egyéb feladatok és költségek finanszírozhatók.
A miniszter elmondta, hogy ebben a ciklusban a Civil Alap 26 millió eurós támogatási forrásainak lebonyolításáért, nyomon követéséért és ellenőrzéséért a donor országok felelősek: 2025 júliusában hirdették ki az Alapkezelőre vonatkozó pályázat eredményét, amit ismét az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium (Autonómia Alapítvány és a Kárpátok Alapítvány – Magyarország) nyert meg.
„Pénzügyminiszterként azt ígérem: gyorsan haladunk, az eljárások nyilvánosak és átláthatóak lesznek, és ebből a pénzből egyetlen euró sem vész el” – közölte Kármán András pénzügyminiszter.
Kármán emlékeztetett arra, hogy az előző ciklusban Magyarország csaknem 215 millió eurótól, mintegy 77 milliárd forinttól esett el. „Nem azért, mert Norvégia nem akart segíteni, hanem azért, mert az akkori kormány nem fogadta el, hogy a pénz kis részét, mindössze öt százalékát az a független szervezet ossza szét a civilek között, amelyet a pályázaton a legalkalmasabbnak találtak” – közölte.
Hozzátette, hogy 2014-ben rendőrök tartottak razziát az Ökotárs Alapítványnál. A bíróság a házkutatást törvénytelennek mondta ki, a nyomozást pedig bűncselekmény hiányában megszüntették. „Az előző kormány tehát döntött: inkább veszítsenek a magyar iskolák, kórházak és falvak több mint hetvenmilliárd forintot, mint hogy a kritikus hangok öt százalékhoz jussanak” – fogalmazott Kármán András.
A tárcavezető szerint ez a kormány más utat választ. „Nálunk a nemzeti érdek nem jelszó, hanem mérce: minden forintnak és minden eurónak ott a helye, ahol a magyar embereknek a legtöbb hasznot hozza. Ehhez átlátható szabályok, kiszámítható döntések és elszámoltatható intézmények kellenek. A kritikára nem razziával válaszolunk. Mi nem félünk az ellenőrzéstől: a független felügyelet nem korlátoz minket, hanem hitelessé teszi a döntéseinket” – tette hozzá.
Az eseményhez kapcsolódóan Orbán Anita külügyminiszter kétoldalú egyeztetést folytatott norvég partnerével, Espen Barth Eide külügyminiszterrel. A megbeszélés napirendjén aktuális kétoldalú ügyek, valamint globális és európai biztonságpolitikai kérdések is szerepeltek. A külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy szorosabb párbeszédre és együttműködésre van szükség az Európát érintő kihívások leküzdése érdekében, és a rendszeres kommunikáció folytatásában állapodtak meg.
Az EGT és Norvég Alap átfogó céljai a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a támogató és a kedvezményezett országok közötti kétoldalú kapcsolatok erősítése, így segítve az Európai Unióhoz legkésőbb csatlakozott országok fejlődését.
