Nincsenek kőbe vésve a vagyonadó és a kata részletei – a kormány még mérlegel
A Pénzügyminisztérium megkezdte az új vagyonadóról, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) megújításáról szóló törvénytervezetek társadalmi egyeztetése során beérkezett észrevételek értékelését. A tervek szerint már idén decemberben életbe lépő vagyonadó az egymilliárd forint feletti nettó vagyonokat adóztatná meg, az átalakított kata pedig 2027-től ismét lehetővé teszi a cégek felé történő számlázást és a mellékállású vállalkozási formát.
Az október közepén lezárult véleményezési szakasz után a tárca hangsúlyozta, hogy a cél egy mindenki számára egyszerűen elérhető adózási forma megteremtése. Az új vagyonadó a tervezet szerint 2026. december 15-én lép hatályba, és éves szinten mintegy 200 milliárd forint bevételt hozhat a költségvetésnek. Az új adónem nagyjából 15-25 ezer embert érint, mivel az adómentes értékhatárt egymilliárd forintnál húzták meg. Az e feletti nettó vagyonrész után 1 százalékos, míg 100 milliárd forint felett 1,5 százalékos adót kell fizetni. Fontos kitétel, hogy az értékhatár házastársanként külön-külön érvényes, és bevallást csak annak kell készítenie 2027 augusztusáig, akinek tényleges fizetési kötelezettsége keletkezik.
A kata átalakításának legfontosabb eleme, hogy az adónem újra szélesebb körben lesz elérhető, így visszatérhetnek a mellékállású vállalkozók, és megnyílik a cégek felé történő számlázás lehetősége. Az éves bevételi értékhatár 18 millióról 22 millió forintra nő, az e feletti részre megmarad a 40 százalékos különadó. Az adó havi összege a főállásúaknak 100 ezer, a mellékállásúaknak 50 ezer forint lesz. A cégeknek számlázókat egy meghatározott értékhatár – főállásúaknál 8 millió, mellékállásúaknál 4 millió forint – felett 15 százalékos kiegészítő adó is terheli. Cserébe a főállású katások társadalombiztosítási ellátási alapja 2027-ben 317 ezer forintra emelkedik, 2028-tól pedig a minimálbérhez igazodik.
Szigorodnak a visszaélések elleni szabályok is: nem lehet majd katázni a korábbi munkáltató felé, és az adózó elveszíti a jogosultságát, ha bevételeinek több mint fele egyetlen kifizetőtől származik. Az új rendszer 2027. január 1-jén indul, de két évig párhuzamosan működik a régivel. A jelenlegi katások az eddigi formát 2028 végéig változatlan feltételekkel, céges számlázás nélkül megtarthatják, az új rendszerbe pedig bármikor átléphetnek. A régi kata 2029. január 1-jével szűnik meg véglegesen.
A szakmai szervezetek felemásan értékelik a kormányzati terveket. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Ipartestületek Országos Szövetsége üdvözölte a kata módosítását, kiemelve, hogy a céges számlázás visszaállítása 2022 óta húzódó problémát old meg, a magasabb adóösszeg pedig növeli a vállalkozók tb-jogosultságát. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint a lépés segítheti a gazdaság fehéredését, de az aránytalan terheket jelentő korlátozásokon finomítani kell. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete ennél sokkal kritikusabb: véleményük szerint a kata-tervezet túlbonyolított, önellentmondásos, ezért saját normaszöveget és javaslatcsomagot küldtek a minisztériumnak.
A vagyonadó bevezetését a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége jelenlegi formájában egyáltalán nem támogatja, a szervezet szerint a szabályokat a termelő tőke és a beruházások védelme érdekében át kell dolgozni. Hasonló aggályokat fogalmazott meg az ÁFEOSZ-COOP Szövetség is, amely úgy látja, hogy az új teher hátrányos helyzetbe hozhatja a hazai kis- és középvállalkozásokat, és veszélybe sodorhatja a kistelepülési boltok fennmaradását.
