Új stadionok nélkül pályázna Budapest az olimpiára
A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerint a meglévő létesítményekre és a fenntarthatóságra építő magyar koncepciónak valós esélye van a győzelemre egy esetleges Budapest-központú, regionális olimpia esetén. Gyulay Zsolt úgy látja, a rendezés nemcsak történelmi nemzeti cél és hosszú távú fejlesztési program lehetne, hanem soha nem látott méretűre növelhetné a magyar olimpiai csapatot is.
A lehetséges 2036-os, 2040-es vagy 2044-es játékok kapcsán a közbeszédet gyakran a gazdasági megtérülés és az infrastrukturális költségek uralják, a MOB elnöke azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendezés egy átfogó, a magyar sportot újrapozicionáló stratégia alapját is jelentheti. A brit vagy a francia mintát követve egy tudatos, hosszú távú koncepció nemcsak az élsportra, hanem a lakosság egészségére és a közösségi sportéletre is jelentős hatást gyakorolna.
Szakmai szempontból hatalmas előnyt jelentene a házigazda-státusz: a magyar küldöttség a jelenlegi 170-180 főről akár 450-500 fősre is duzzadhatna, hiszen a hazai sportolók szinte minden versenyszámban – így a rendkívül nehéz kvalifikációjú európai csapatsportokban, például a labdarúgásban is – alanyi jogon indulhatnának. Emellett a rendező ország saját sportágakat is javasolhat a programba, ami a hagyományos közép-európai sikersportágak számára jelenthetne óriási kitörési pontot.
Meglévő létesítményekre építenének
A létesítményfejlesztésekkel kapcsolatban a MOB elnöke egyértelművé tette, hogy nem terveznek új stadionokat építeni. Az új irányelvek szerint abból kell gazdálkodni, ami már rendelkezésre áll, a hiányzó elemeket pedig a régióban, vagy ideiglenes, visszabontható, később közcélra hasznosítható építményekkel oldanák meg. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenlegi filozófiája is az, hogy az olimpiának kell alkalmazkodnia a városhoz, nem pedig fordítva. Ennek szellemében a Duna Aréna 20 ezresre, az atlétikai stadion pedig 50 ezresre lenne bővíthető.
Ha a magyar pályázat 2027 márciusában felkerül a NOB szűkített listájára, a tervezett infrastrukturális beruházások – mint a közlekedés és a vasúthálózat fejlesztése – az olimpiától függetlenül is megvalósulnak, és az ország javát szolgálják majd. A Budapest-központú, közép-európai rendezés történelmi újítás lenne, hiszen a régióban még sosem rendeztek nyári játékokat. Bár a müncheni német pályázat erős riválisnak számít, Gyulay Zsolt bízik a magyar esélyekben, kiemelve, hogy területi kiterjedését tekintve egy közép-európai összefogás nem lenne nagyobb, mint a Los Angeles-i vagy a brisbane-i olimpia.
Nemzetközi támogatás és városi helyszínek
A magyar elképzeléseket nemzetközi szakemberek is támogatják. Étienne Thobois, a 2024-es párizsi olimpia ügyvezető igazgatója budapesti látogatásán megerősítette, hogy a város abszolút alkalmas a játékok lebonyolítására. Bár Magyarország kisebb a korábbi évtizedek rendezőinél, Thobois szerint nem a lakosságszám számít – ahogy azt a 2032-es brisbane-i játékok példája is mutatja –, hanem az egyedi adottságok ügyes kihasználása.
Karácsony Gergely főpolgármester és a francia szakemberek egyaránt úgy látják, hogy a Dunát és a városszövetet szervesen be kell vonni az eseményekbe. Ahogy a párizsi olimpián a Montmartre utcáin tekertek a kerékpárosok, úgy Budapest történelmi kulisszái is páratlan hátteret biztosíthatnának a városi versenyeknek. A francia főszervező hangsúlyozta, hogy a már bizonyított hazai sportinfrastruktúra és a kulturális örökség együttesen olyan vonzerőt jelent, amely egy esetleges rendezés során jelentősen növelné Budapest nemzetközi ismertségét.
