Furcsa ellentmondás a magyar munkaerőpiacon: egyszerre nő a foglalkoztatottság és a munkanélküliség
Bár elsőre ellentmondásosnak tűnhet, a magyar munkaerőpiacon egyszerre emelkedik a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma. A 2026. őszi adatok alapján a növekvő munkanélküliséget részben éppen az magyarázza, hogy egyre többen jelennek meg aktív álláskeresőként a piacon, miközben a vállalatok és a munkavállalók a területi vagy elvárásbeli különbségek miatt nehezen találnak egymásra.
Szeptemberben a 15–74 éves korosztályban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 661 ezer főre nőtt a júniusi 4 millió 646 ezerről, a foglalkoztatási ráta pedig 65,4-ről 65,8 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a munkanélküliek száma is 214 ezerről 224 ezerre duzzadt, így a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékra nőtt, ami az elmúlt három év legmagasabb értékének számít.
Hosszabb távon megfigyelhető, hogy a foglalkoztatottság a korábbi évek gazdasági stagnálása ellenére is bővült, miközben a munkanélküliség 2022 közepe óta emelkedő pályán van. Uniós összehasonlításban a hazai mutatók továbbra is kedvezőek: az idei második negyedévben a 20–64 éves korosztály 81 százalékos foglalkoztatási rátája a nyolcadik legmagasabb volt az Európai Unióban, míg a 4,5 százalékos munkanélküliségi ráta a kilencedik legalacsonyabb érték, ami jócskán elmarad a 6,1 százalékos uniós átlagtól.
A párhuzamos növekedés hátterében az aktivitási ráta év eleje óta tartó, határozott emelkedése áll. A statisztikákban ugyanis munkanélküliként azok jelennek meg, akiknek nincs munkájuk, de aktívan keresnek állást. Többen léptek tehát be a munkaerőpiacra, ami az üres pozíciók számának gyarapodásával is együtt jár, ennek ellenére a cégek jelentős része továbbra is küzd a megfelelő munkaerő megtalálásával.
A HR-szakértők szerint a hazai munkaerőpiacot jelenleg erős illeszkedési probléma jellemzi, ugyanis a betöltetlen állások és az elérhető munkavállalók földrajzilag gyakran távol esnek egymástól, emellett a szükséges szaktudás, a bérigények, vagy éppen a munkarend terén is jelentősek az eltérések.
A jövőbeli kilátásokat illetően a GKI októberi foglalkoztatási indikátora érdemben nem változott az előző hónaphoz képest. A mutató jelenleg -4,2 ponton áll, ami szinte megegyezik az áprilisi választások idején mért -4,5 ponttal. Ez azt jelzi, hogy a következő három hónapban továbbra is valamivel több vállalat tervez létszámleépítést, mint amennyi bővítené a dolgozói létszámot. A mutató utoljára több mint két éve, 2024 közepén tartózkodott a pozitív tartományban.
