Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt az MNB-alapítványok ügyében
Szerda reggel összehangolt nyomozati akciót hajtott végre a Központi Nyomozó Főügyészség a Magyar Nemzeti Bank alapítványait érintő büntetőeljárásban. A főügyészség közlése szerint az ügyészek több helyszínen végeznek eljárási cselekményeket, amelyekben a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Védelmi Szolgálat is közreműködik.
Lapértesülések szerint a nyomozók kora reggel őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a jegybank volt elnökét, és a főügyészségre vitték. Az ügyészség közleménye név szerint nem említette a volt jegybankelnököt, a részletes tájékoztatást kora estére ígérték. Az értesülések szerint Matolcsy mellett több más személy is őrizetbe került, köztük egy ügyvéd és egy cégtulajdonos, számukat és nevüket hivatalosan nem közölték.
266 milliárd forint került az alapítványokhoz
A Magyar Nemzeti Bank 2014-ben, Matolcsy György elnöksége idején mintegy 266 milliárd forintot juttatott a Pallas Athéné alapítványoknak. A hivatalos cél a pénzügyi kultúra és a közgazdasági oktatás támogatása volt. Az alapítványok később egyetlen szervezetbe, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványba olvadtak össze, a vagyont pedig az Optima Befektetési Zrt. kezelte.
Az Alkotmánybíróság 2016-ban mondta ki, hogy az alapítványok közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el, amikor alaptörvény-ellenesnek nyilvánított egy, a nyilvánosságot korlátozó törvénymódosítást. A testület indoklása szerint az alapítványi vagyon nem veszítette el közpénz jellegét.
Hová lett a pénz?
Az Állami Számvevőszék 2025 márciusában hozta nyilvánosságra jelentéseit. Ezek szerint az Optima kockázatos döntésekkel több százmilliárd forintot fektetett két külföldi ingatlancégbe, a lengyel GTC-be és a svájci Ultima Capitalbe, amelyek jelentős veszteséget könyveltek el. Az ÁSZ szerint a GTC-részvényekért mintegy 60 milliárd forintos, 31 százalékos felárat fizettek, a befektetések pedig lényegében átláthatatlan struktúrán, például magántőkealapokon keresztül futottak. A számvevőszék több bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett.
A PADME és az Optima korrigált, 2024-es beszámolója alapján az Optima új vezetése 270 milliárd forintos vagyonvesztést állapított meg. A kiinduló vagyonból 2024 végére 13 milliárd forint maradt, a készpénz pedig mindössze 9 millió forint volt.
Matolcsy György vitatja, hogy a pénz eltűnt volna. Álláspontja szerint az alapítványi vagyon megvan, csak részvényekben és egyéb eszközökben fekszik, egy októberi videójában pedig hamis mesének nevezte az erről szóló állításokat. Szerinte a pénz nagyobb része 12 közép-európai város 39 irodaházában és 6 bevásárlóközpontjában van.
Mivel gyanúsítják a volt jegybankelnököt?
Az ügyészség a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt folyó nyomozásról beszél. Matolcsy jogi képviselője, Bátki Pál viszont arról tájékoztatott, hogy ügyfelét gazdasági csalás bűntettének és hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanújával hallgatják ki. A gyanúsítás pontos tartalmát hivatalosan még nem közölték.
A gyanúsítás nem jelent bűnösséget, arról kizárólag bíróság dönthet, és az ártatlanság vélelme mindenkit megillet.
Hogyan jutott el az ügy idáig?
A Nemzeti Nyomozó Iroda 2025 februárjában indított nyomozást hűtlen kezelés miatt. 2025 márciusában az ÁSZ nyilvánosságra hozta jelentéseit és feljelentést tett, az MNB élére pedig Varga Mihály került, akinek vezetése kezdeményezte az alapítványok megszüntetését. 2025 decemberében a korrigált beszámoló 270 milliárd forintos vagyonvesztést mutatott. 2026 áprilisában a Legfőbb Ügyészség átvette a nyomozást a rendőrségtől, azóta a Központi Nyomozó Főügyészség vezeti. 2026 májusában több helyszínen tartottak kutatást, és a hatóságok több mint 91,8 milliárd forintnyi készpénzt és értékpapírt, valamint több terabájtnyi adatot foglaltak le. Szeptember 22-én házkutatásokat tartottak Matolcsy köreinél, gyanúsított akkor még nem volt.
Érdemes elkülöníteni az Erste-ügyet, amely külön eljárás: abban hivatali visszaélés a gyanú, és az a kérdés, hogy nyomást gyakorolt-e a jegybank az Erste Bankra.
Mi jön most?
A büntetőeljárási törvény szerint az őrizet legfeljebb 72 óráig tarthat. Ezen belül az ügyészségnek döntenie kell, indítványozza-e a gyanúsított letartóztatását, amelyről a nyomozási bíró határoz. Ha nincs indítvány, vagy a bíró elutasítja, a gyanúsított szabadlábra kerül, de az eljárás folytatódik.
A 266 milliárd forint az Alkotmánybíróság döntése értelmében közpénz volt. Számítások szerint ha az összeg csak az inflációval nőtt volna, ma mintegy 440 milliárd forint lehetne az alapítványi számlán, államadósság-csökkentésre fordítva pedig közel 400 milliárd forinttal lehetne kisebb az adósság.
