Minimálbér-tárgyalás: a munkáltatók 4%-ot, a szakszervezetek 14-et emelnének 2027-ben
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának október 20-i ülésén a felek első körben egyeztettek a jövő évi minimálbér mértékéről. A munkaadói oldal 2027-re 4 százalékos emelést javasol a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum esetében, ami a tervezett adócsökkentéssel együtt akár 13 százalékos nettó jövedelemnövekedést eredményezhet.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint olyan megállapodásra van szükség, amely egyszerre segíti a munkavállalók vásárlóerejének növekedését és veszi figyelembe a vállalkozások teherviselő képességét. A kormány korábban átadta a tárgyalásokhoz szükséges adatokat a szociális partnereknek, és bemutatta az adóterhek csökkentésével kapcsolatos tervezetét. A felek álláspontjai egyelőre messze állnak egymástól.
A munkavállalói oldal egyeztetett álláspontja alapján a Magyar Szakszervezeti Szövetség 14 százalékos minimálbér-emelést javasolt. A 2024-ben megkötött hároméves bérmegállapodás a ténylegesen megvalósultnál dinamikusabb gazdasági növekedéssel számolt: a 2023–2025 közötti időszakban a GDP összességében lényegében nem változott, 2026-ban 1,8 százalékos növekedés várható. A szervezet szerint a 2027-re eredetileg előirányzott 14 százalékos emelés nem teljesült gazdasági feltételezésekre épült, ezért a bérpályát a tényleges gazdasági teljesítményhez kell igazítani.
2027-től 15-ről 9 százalékra csökken a minimálbér összegéig fizetendő szja, ami a mai minimálbérrel számolva havi 19 368 forint pluszt jelent. A minimálbér-emelés hatása nem korlátozódik a minimálbéren foglalkoztatottakra: más bérsávokban is korrekciós nyomást idéz elő, így a vállalatok tényleges bérköltség-növekedése jelentősen meghaladja a közvetlen emelésből adódó többletet. Az MGYOSZ támogatja az szja tervezett csökkentését, mert az a munkáltatói költségek növelése nélkül emeli a nettó jövedelmeket.
Három makrogazdasági elemző szerint a gazdaság teljesítménye, a termelékenység és a tervezett adócsökkentések alapján inkább 4-6 százalékos bruttó emelés tűnik reálisnak. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a termelékenység növekedése alapján 3-4 százalékos béremelés lenne indokolható, a 6 százalék azonban elfogadható kompromisszum lehet; az ING 5 százalékos emeléssel számol.
Molnár László, a GKI vezető kutatója szerint a minimálbért 2027-ben nem indokolt a várható inflációt meghaladó mértékben emelni, ami a 3–3,5 százalékos áremelkedési várakozások mellett legfeljebb hasonló nagyságú növekedést jelenthet. Úgy véli, a korábbi években a bérek gyorsabban emelkedtek a termelékenységnél, ami rontotta a vállalatok jövedelmezőségét.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője 5-6 százalékos béremelési mozgásteret tart reálisnak a körülbelül 3 százalékos infláció és 2,5 százalékos termelékenységnövekedés alapján, de szerinte 4-5 százalékos emelés is kialakulhat, ha a felek több évre szóló megállapodást kötnek. Figyelmeztetett, hogy az adócsökkentések, a családtámogatások és a nyugdíjemelések növelhetik a fogyasztást, ami újabb inflációs nyomást okozhat, és ez a következő bértárgyalásokon magasabb munkavállalói követelésekhez vezethet.
