Lassan élhetetlenné válhat Európa a pokoli hőség miatt: egyre nagyobb területeket perzselnek fel a hőhullámok
Egy átfogó klímakutatás szerint az 1960-as évek óta húszszorosára nőtt a hatalmas területeket érintő, rendkívüli hőhullámok, az úgynevezett hőviharok éves száma. A kutatók egy olyan jelenséget is azonosítottak, amely 2008 júliusa óta megszakítás nélkül tart, vagyis több mint 18 éve folyamatosan legalább egy hővihar sújtja a Földet.
A jelenleg is zajló hővihar már a bolygó felszínének csaknem háromnegyedét érintette, és az idei európai hőséghez, valamint az erdőtüzekhez is hozzájárult. A vizsgálat két tucat klímakutató bevonásával, 1960-tól napjainkig minden egyes nap minden órájának globális hőmérsékleti adatait elemezte.
Az elemzés alapján egy hőhullámot akkor minősítenek hőviharnak, ha a csúcspontján a Föld felszínének legalább egy százalékát – vagyis nagyjából egy fél Kanada területének megfelelő részt – rendellenes hőség borítja. A kutatók rámutatnak: egy ekkora kiterjedésű jelenséget hőhullámnak hívni olyan, mintha a monszunt egyszerű záporesőnek neveznénk.
A számok drámai változásról tanúskodnak. Az 1960-as években átlagosan évi öt hővihar tombolt, az aktuális évtizedben ez a szám évi 102-re ugrott. A légköri szén-dioxid-koncentráció ugyanezen időszak alatt több mint 30 százalékkal nőtt, a hőhullámok és hőviharok által érintett földfelszín aránya pedig több mint tizenkétszeresére emelkedett.
A valaha mért legnagyobb hővihar, amelyet Vera névre kereszteltek, 367 napig tartott 2023–2024-ben, és a földfelszín csaknem 85 százalékát érintette. Hatásai Texastól az amazóniai folyami delfineken át az elefántcsontparti kakaóültetvényekig mindenütt pusztítást okoztak.
A vizsgálat egy másik, korábban nem dokumentált jelenségre, a hővihar-kaszkádokra is rávilágított. Ez a folyamat akkor alakul ki, amikor az egyes hőviharok egymást követve vagy egyidejűleg zajlanak. Ezek átlagos időtartama az 1960-as évek körülbelül két hónapjáról a 2000-es évek elejére kilenc hónapra nőtt. Aztán 2008. július 6-án elkezdődött egy kaszkád, amely azóta sem ért véget: több mint 18 éve folyamatosan legalább egy, de gyakran több hővihar sújtja egyszerre a bolygót.
Jelenleg a Raimundo névre keresztelt hővihar tartja markában a világot. A 2026. február 28-án indult esemény a Föld felszínének csaknem háromnegyedét érintette már, és többek között az idei európai hőséget, valamint a spanyolországi és franciaországi erdőtüzeket is táplálta. Az elemzés részeként egy élő, valós idejű nyomkövető is indult, amely névvel látja el és folyamatosan monitorozza az aktív hőviharokat.
