Komoly összegeket bukhat, aki benézi ezt a lépést a nyugdíjba vonulás előtt
A nyugdíjba vonulás előtt álló magánnyugdíjpénztári tagoknak érdemes alaposan megfontolniuk, visszalépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe, mert a döntés akár több millió forintos különbséget is jelenthet – írja friss elemzésében Farkas András nyugdíjszakértő.
Ha egy magánnyugdíjpénztári tag visszalép az állami rendszerbe, állami nyugdíját úgy számítják ki, mintha soha nem lett volna pénztártag, azaz nem alkalmazzák a magánnyugdíjpénztári tagság miatti nyugdíjcsökkentő szorzót. A visszalépő így a teljes állami nyugdíjra válik jogosulttá, mintha folyamatosan a teljes nyugdíjjárulékot az állami kasszába fizette volna, emellett megkapja a visszalépő tagnak járó juttatást is, ami gyakorlatilag a reálhozam összegét jelenti.
Ha valaki nem lép vissza, állami nyugdíját csökkenteni kell a szorzóval, és a pénztártól igényelhet pénztári járadékot. A szorzó azt fejezi ki, hogy a 2010. szeptember 30-ig terjedő biztosítási időszakra a nyugellátás 75 százalékára jogosult a pénztártag, mivel addig a kötelező nyugdíjjáruléknak csak kisebb része került az állami rendszerbe, a nagyobb rész a magánnyugdíjpénztárt illette meg. Az ezt követő időszakra 100 százalék jár.
Hüvelykujjszabályként az alkalmazható, hogy ha az érintett állami nyugdíja meghaladná a pénztári járadéka összegének ötszörösét, akkor érdemes inkább visszalépnie a társadalombiztosítási rendszerbe. A pénztárban maradás mellett csak akkor érdemes dönteni, ha a pénztár által az állami nyugdíj megállapítási kezdőnapjára pontosan kiszámolt pénztári járadék összege nagyobb, mint az állami nyugdíjból a pénztártagság miatt kieső nyugdíjrész.
A pénztári járadék számításakor az egyéni számla egyenlegét el kell osztani a pénztártag várható további élettartama hónapjainak számával. A pénztárnak az induló járadék pontos összegét közölnie kell a nyugdíjba vonuló taggal. Pénztári járadékot jelenleg kizárólag a Horizont magánnyugdíjpénztár tud fizetni, így aki más pénztár tagja, és nem kíván visszalépni az állami rendszerbe, annak először át kell lépnie a Horizontba.
A gyakori félreértést az okozza, hogy sokan önkéntes megtakarítási formának tekintik a magánnyugdíjpénztárt, pedig az a kötelező nyugdíjjárulék egyik pillére. Az egyéni számlán lévő egyenleg nem önkéntes megtakarítás, hanem a kötelező járulék pénztárba irányított részéből és annak hozamából halmozódott fel, ami természetesen hiányzik az állami nyugdíjkasszából. Éppen ezért a visszalépő sem kap az állami nyugdíjat meghaladó plusz ellátást: pontosan azt a nyugdíjat kapja, mint aki soha nem volt pénztártag. A visszalépésre mindaddig van lehetőség, amíg a tag nem kéri a pénztári járadéka folyósítását.
