Veszélybe kerülhet a rugalmas munkavégzés? Kiderült, mit akarnak a magyarok
A magyarok döntő többsége fontosnak tartja, hogy a dolgozók maguk dönthessenek arról, mikor és mennyit dolgoznak. Egy 25 európai országra kiterjedő friss kutatás szerint a hazai válaszadók 85 százaléka támogatja ezt a szabadságot, és csak 7 százalékuk pártolna olyan szigorúbb szabályozást, amely csökkentheti a rugalmasságot.
A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 62 százaléka szerint a kiszállító platformok segítik a helyi vállalkozásokat, a felhasználók 80 százaléka pedig új üzleteket ismert meg ezeken keresztül.
Erős támogatottság a rugalmasság és a választási szabadság mellett
A közelgő Nemzetközi Szabadúszók Napja (október 19.) kapcsán közzétett, 25 európai országot felölelő új Ipsos-kutatás szerint a magyarok határozottan kiállnak a platformok által kínált rugalmas munkavégzési formák mellett, és elvárják, hogy megmaradjon a munkavégzés módjának szabad megválasztása.
Az eredmények akkor láttak napvilágot, amikor az uniós tagállamok a platformalapú munkavégzésről szóló irányelv nemzeti szintű átültetésének szakaszába lépnek; az elkövetkező hónapok döntései évekre meghatározzák majd a platformalapú munka hazai működését.
Tágabb kontextusban a válaszadók 72 százaléka támogatja a rugalmas platformalapú munkavégzés elérhetőségének megőrzését, míg mindössze 7 százalékuk pártolna olyan szigorúbb szabályozást, amely csökkenthetné ezt a rugalmasságot. Mindez egyértelmű elvárásra mutat rá: a magyar lakosság azt szeretné, ha ez a rugalmasság fennmaradna, méghozzá világos, jól megtervezett szabályok keretei között.
A platformmunka értékes kiegészítés a munkaerőpiacon
A felmérés arra is rámutat, milyen helyet foglal el a platformalapú munka a szélesebb munkaerőpiacon. A magyarok körében elterjedt nézet, hogy az a gazdaság kiegészítő eleme: a válaszadók többsége szerint békésen megfér a hagyományos foglalkoztatással (47 százalék), illetve hiánypótló szerepet tölt be mellette (69 százalék).
A platformalapú munkára sokkal inkább a kiegészítő jövedelemszerzés és a személyre szabott munkarend eszközeként tekintenek. Ez tükröződik abban is, kiket tartanak a rendszer fő haszonélvezőinek: leggyakrabban a diákokat (a válaszadók 78 százaléka), az idősebb munkavállalókat (73 százalék) és a gyermeknevelést a munkával összeegyeztető szülőket (71 százalék) nevezték meg olyan csoportként, akik profitálnak ezekből a lehetőségekből.
Ezek az eredmények jól mutatják, hogy a platformalapú munka egyre szervesebben beépül a mindennapi magyar gazdasági valóságba – nyilatkozta Glen Hodgson, a Freelance Movement szakmai szervezet és érdekérvényesítő kezdeményezés főtitkára. „Ahelyett, hogy felváltaná a hagyományos foglalkoztatást, sokkal inkább kiegészítő rétegként értelmezik: bővíti a jövedelemszerzési lehetőségeket, és lehetővé teszi, hogy az emberek az egyéni élethelyzetükhöz jobban illeszkedő formában vállaljanak munkát.”
A kiszállító platformok segítik a mindennapi életet és a helyi vállalkozásokat
A kiszállító platformok sokak mindennapi rutinjának részévé váltak Magyarországon. A válaszadók jelentős része vett igénybe étel- vagy élelmiszer-kiszállítást az elmúlt évben, és 56 százalék nyilatkozott úgy, hogy ezek a szolgáltatások javítják a mindennapjaikat – időt takarítanak meg, növelik a kényelmet, vagy javítják az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ez a hatás különösen szembetűnő a fiatalok körében, akik számára ezek a felületek már a mindennapok természetes velejárói.
A kényelmi szempontokon túl a platformok a helyi gazdaság támogatásában is szerepet vállalnak. Magyarországon a megkérdezettek 62 százaléka szerint a kiszállító platformok támogatják a helyi éttermeket és üzleteket, a felhasználók 80 százaléka pedig új helyi vállalkozásokat fedezett fel rajtuk keresztül. Ez azt jelzi, hogy a platformok olyan helyi szereplőkkel kötik össze a fogyasztókat, amelyekkel máskülönben nem feltétlenül találkoznának.
„Magyarországon különösen figyelemre méltó ezen vélemények egységessége” – fogalmazott Hanna Agnes Persson, az Ipsos vezető tanácsadója. Az emberek tisztában vannak a platformok gyakorlati szerepével – legyen szó rugalmas jövedelemhez jutásról vagy a helyi vállalkozások támogatásáról. Egyértelmű elvárás mutatkozik arra vonatkozóan, hogy a döntéshozók több szempontot is mérlegeljenek.
Összességében az eredmények világos irányt jelölnek ki Magyarországon. A platformalapú munkát széles körben a mindennapi élet és a modern gazdaság szerves részeként ismerik el, az emberek pedig nagyra értékelik az általa nyújtott rugalmasságot és választási szabadságot. Miközben a tagállami jogalkotás formálódik a platformalapú munkavégzésről szóló irányelv mentén, az eredmények határozott elvárást közvetítenek: a rugalmas munkalehetőségeknek továbbra is elérhetőnek kell maradniuk – és a szabályok gyakorlati átültetésének módja határozza majd meg, hogy ez a rugalmasság a valóságban is megőrizhető lesz-e.
