Nyomozás indult a Metropol irodaház bérlése miatt, senki sem vállalja a felelősséget
Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség a XIII. kerületi Metropol irodaház bérlése ügyében, amely több százmillió forintos kárt okozhatott az államnak. A Nemzeti Nyomozó Iroda 2026 októberének elején, ismeretlen tettes ellen rendelte el a nyomozást.
A történet 2024. augusztus 1-jén kezdődött, amikor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő havi mintegy 50 millió forintért kibérelte a Tüzér utcai Metropol irodaház 8000 négyzetméteres épületrészét az Építési és Közlekedési Minisztérium számára. A tárca dolgozói azonban soha nem vették át a kulcsokat, és a minisztérium végül egy másik helyszínre költözött, így a három évre lekötött irodaház üresen állt, miközben az állam folyamatosan fizette a bérleti díjat.
2024 októberében az MNV felajánlotta az épületet a MÁV-nak, hogy a feleslegesen kifizetett összegekért senkinek ne kelljen felelősséget vállalnia. A vasúttársaságnál felmerült, hogy a legérzékenyebb, komplex technológiát alkalmazó forgalomirányítást helyeznék el az épületben, a belső szakmai jelentések azonban arra figyelmeztettek, hogy a költözés óriási biztonsági kockázattal jár, mivel a hagyományos irodaház alkalmatlan ezen részlegek befogadására.
A szakmai érveket a politika figyelmen kívül hagyta: Lázár János akkori közlekedési miniszter a MÁV igazgatóságát és felügyelőbizottságát megkerülve, részvényesi határozattal utasította a vasúttársaságot a bérleti szerződés megkötésére. A tranzakciót 2024 decemberében Dányi Gábor gazdasági vezérigazgató-helyettes bonyolította le, a formális jóváhagyást pedig a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség adta meg. A MÁV végül egy 10+5 éves futamidejű szerződést írt alá, és 2025 tavaszán vette birtokba az épületet.
Bár a bérleti és üzemeltetési díjat azóta is fizetik, az irodaház alkalmatlansága miatt a MÁV-nak több mint 500 millió forintot kellett rendkívüli átalakításokra fordítania. A legösszetettebb technológiát igénylő részlegek, köztük a Központi Forgalomirányítás, a mai napig nem tudtak beköltözni, mivel a szükséges informatikai és áramellátási infrastruktúra kiépítése jelentősen elhúzódott.
Az ügy 2026 tavaszán került nyilvánosságra, miután a MÁV névtelenséget kérő munkatársai információkat juttattak el a sajtónak. A kormányalakítást követően felálló új Közlekedési és Beruházási Minisztérium a belső vizsgálatok eredményei alapján idén ősszel feljelentést tett, kiemelve az aránytalanul magas bérleti díjat, valamint az alkalmatlan állapotban átvett épület miatt keletkezett 511 millió forintos kárt.
A feltételezett károkozásért a korábbi döntéshozók közül senki sem vállalja a felelősséget. Lázár János arra hivatkozik, hogy az ingatlant az MNV jelölte ki, a minisztérium pedig csupán a vonatkozó jogszabályokat hajtotta végre. Gulyás Gergely szerint az általa vezetett tárca csak formálisan hagyta jóvá a dokumentumokat, érdemi döntési jogkörrel nem rendelkeztek. Dányi Gábor korábbi vezérigazgató-helyettes állítja, hogy az ingatlan jogilag megfelelt az irodai funkcióknak, a költséges átalakítás pedig a MÁV egyedi igényeiből fakadt. Az ingatlant tulajdonló magánvállalat szintén visszautasítja a felelősséget, hangsúlyozva, hogy teljesen szabályos, piaci alapú megállapodást kötöttek az állammal.
