Magyarország a harmadik helyen áll a fizetett szülői szabadságok hosszát tekintve
Magyarországot csak Szlovákia és Finnország előzi meg a gyermek születéséhez kapcsolódó fizetett szabadságok hosszát illetően. Az anyáknak és apáknak fenntartott, valamint a közöttük megosztható idő hazánkban összesen közel 171 hét, miközben több gazdag országban egy évnél is rövidebb a keret.
Van, ahol néhány hónap után véget ér a fizetett szabadság, máshol évekig járhat valamilyen ellátás a gyermekkel otthon maradó szülőnek. Az OECD összeállítása alapján a különböző országokban igen nagyok a különbségek, és nemcsak az időtartamban, hanem abban is, mennyi jut ebből az anyáknak, az apáknak, és mit oszthatnak fel egymás között.
Az OECD 2024-es adatai alapján Szlovákia magasan vezeti a rangsort 192 héttel, Finnország 177,2 héttel a második, Magyarország pedig 170,8 héttel a harmadik. Utánuk azonban már nagyobb az ugrás, a negyedik Dél-Koreában 118,9 hét az összesített lehetséges, fizetett otthonmaradási idő. Száz hét fölé ezeken az országon kívül ráadásul csak Lettország és Norvégia jutott.
Fontos kiemelni, hogy az OECD számai az anyáknak és az apáknak fenntartott, illetve a közöttük megosztható időszakokat adják össze. A szlovák 192 hét tehát nem azt jelenti, hogy egyetlen szülő ennyi ideig maradhat otthon teljes fizetéssel. A lista a pénzbeli ellátással járó idő teljes hosszát mutatja, az ellátás összegét értelemszerűen nem.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy az OECD átlaga nagyjából 15 hónap, de több gazdag országban ennél jóval rövidebb a keret. Kanadában 56, az Egyesült Királyságban 41, Hollandiában 40 hét szerepel az összeállításban, míg Ausztráliában 20, Svájcban pedig mindössze 16 hét.
A magyar adatok részletei
Ha közelebbről megnézzük a magyar adatokat, a 170,8 hétből 24 tartozik az anyáknak, 10,8 az apáknak fenntartott kategóriába, a legnagyobb részt pedig a szülők között megosztható 136 hét adja. Ez utóbbi a teljes idő közel négyötödét teszi ki, tehát elsősorban ennek köszönhető a harmadik helyezésünk.
Fontos azonban, hogy ezek a kategóriák többféle jogosultságot is összefoghatnak, az apáknál feltüntetett idő például nem azonos a közvetlenül a születés után kivehető apaszabadsággal. Ahogy pedig az adatokból látszik, a magyar keret a régiós összehasonlításban is hosszúnak számít, hiszen az osztrák 73 hétnek és a cseh 70,5 hétnek is több mint a kétszerese, Lengyelországban pedig 63 hét szerepel az összesítésben. A listavezető Szlovákiától ugyan 21,2 héttel maradunk el, a második Finnországtól viszont mindössze 6,4 hét választ el minket.
Az Egyesült Államokban nincs országos fizetett szülési szabadság
A rangsor másik végén az Egyesült Államokat találjuk, amely mindhárom kategóriában nullával szerepel. Ennek oka, hogy az OECD tagjai közül egyedül itt nincs országosan garantált fizetett szülési szabadság, és az apák számára sem biztosított országos fizetett szabadságjogosultság. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy az amerikai szülők tagállami programokon vagy a munkáltatójukon keresztül ettől még hozzájuthatnak fizetett szabadsághoz. A táblázatban szereplő nulla tehát az országos jogosultság hiányát mutatja, az egyes családok lehetőségeit pedig nagyban befolyásolhatja, hol élnek és dolgoznak.
A fizetett szabadság jelentősége ráadásul a munkába való visszatérésnél is megmutatkozhat. Az amerikai vizsgálat szerint az első gyermekük születésekor fizetett szabadságot igénybe vevő anyák 92,3 százaléka tért vissza ugyanahhoz a munkáltatóhoz, míg azoknál, akik nem vettek igénybe ilyen szabadságot, mindössze 73,3 százalék volt az arány. Bár a különbséget önmagában nem lehet a fizetett szabadságnak tulajdonítani, az eredmény arra utal, hogy az otthon töltött idő támogatása a szülők munkahelyének megtartásában is szerepet játszhat.
