Nyomás alatt az európai divatkereskedők: a H&M és a Zara is új utakat keres
Jelentős nyomás nehezedik az európai divatcégek és kiskereskedők részvényeire, miután a tartós infláció és a magas kamatkörnyezet miatt a háztartások visszafogják a nem alapvető cikkekre szánt kiadásaikat. Az európai jegybank szigorú monetáris politikája megdrágította a hiteleket, a magas energiaárak pedig továbbra is éreztetik hatásukat, így a háztartások aggódva tekintenek a közelgő tél fűtési és közlekedési kiadásai elé. Mindez fékezi a ruházati és egyéb nem létfontosságú termékek forgalmát.
Használtruha-piac és körforgásos gazdaság: a nagy márkák új stratégiája
A megváltozott fogyasztói szokásokra, az új generációk elvárásaira és a szigorodó uniós szabályozásra reagálva a nagy márkák kénytelenek nyitni a körforgásos gazdaság felé. A H&M például a Sellpy nevű platformmal vetette meg a lábát a használtruha-piacon. Bár a szolgáltatás gyorsan növekszik, egyelőre nem nyereséges. A fő problémát a logisztika jelenti: míg egy apróhirdetési modellnél az eladó a saját szekrényében tárolja a ruhát, így a platformnak nincs raktározási költsége, addig a Sellpy átveszi, hirdeti és tárolja a termékeket. Ez jelentős kiadást és kockázatot jelent, ha az áru végül sosem kel el.
A diszkontláncok a helyzet nyertesei
A spórolásra kényszerülő, tudatosabb vásárlóknak köszönhetően vannak egyértelmű nyertesei is a jelenlegi helyzetnek. Az olyan diszkontláncok, mint a Pepco, sikeresen szólították meg a korábbinál tehetősebb, középosztálybeli rétegeket is szerte Európában. A tapasztalatok szerint a fogyasztók a nehezebb időkben is vágynak az apróbb örömökre és az önkényeztetésre, de korlátozott költségvetésük miatt ezt igyekeznek minél olcsóbban megoldani. Ennek a trendnek köszönhetően a Pepco részvényei jócskán felülteljesítik a szektorátlagot, és a vállalat a varsói tőzsdén is kiemelkedő sikereket ér el.
Magyarország kivétel az európai borúlátás alól
Az általános európai óvatossággal éles kontrasztban áll a hazai helyzet. Magyarországon európai összevetésben jelenleg alacsony az infláció, a kiskereskedelmi forgalom pedig erősödik. Érdekes jelenség, hogy miközben a használtcikk-üzletek forgalma 4,1 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer-jellegű termékeké összességében 6,5 százalékkal bővült. Mindez egybevág azzal a folyamattal, hogy az idei tavasz során a magyar fogyasztói bizalom az elmúlt évekhez képest kifejezetten megerősödött.
