Hosszabb életre vágyunk, de erről az egy dologról nem mondanánk le: a magyarok közel fele ragaszkodik hozzá
A magyarok többsége szeretne minél tovább és egészségesebben élni, és sokan úgy érzik, saját szokásaikkal is érdemben tehetnek ezért egy felmérés szerint. Abban azonban már jelentős különbségek vannak, miről lennénk hajlandók lemondani a hosszabb élet érdekében: a dohányzást és az alkoholt sokan teljesen elhagynák, az édességekből, gyorsételekből és képernyőidőből inkább csak visszavennének. A húsfogyasztás viszont különösen érzékeny pontnak bizonyult, a magyarok közel fele ugyanis akkor sem változtatna rajta, ha ezzel az egészségét szolgálná.
A STADA Health Report 2026 eredményei alapján a magyaroknak az átlagnál fontosabb (79%), hogy a lehető legtovább éljenek, és többen úgy is érzik (81%), hogy képesek kézben tartani a saját egészségük alakulását. Amikor azonban lemondásokról van szó, már jóval árnyaltabb a kép: ugyan az alkoholról és a gyorsételekről a többség akár teljesen le is mondana, a húsevéssel csak kevesen hagynának fel.
A kutatásban arra is rákérdeztek, milyen szokásokról mondanának le a hosszabb élet kedvéért. Akik egyéb okok miatt nem mondtak le még az adott dologról vagy szokásról, azok a teljes lemondás lehetősége mellett azt is megjelölhették, ha inkább csökkentenék a mennyiségét, vagy egyáltalán nem változtatnának rajta. A magyarok a dohányzásról és az alkoholról mondanának le a legnagyobb arányban teljesen: előbbiről 56, utóbbiról 51 százalékuk. Az édességnél és a cukornál, valamint a képernyőidőnél a csökkentés dominál: 65, illetve 67 százalék venne vissza belőlük. A húsnál viszont szinte teljesen eltűnik a teljes lemondás: mindössze 4 százalék hagyna fel vele.
A magyar és a nemzetközi válaszok közötti egyik leglátványosabb eltérés a húsnál rajzolódik ki. Azok közül, akik jelenleg is esznek húst, a magyarok 47 százaléka nem változtatna a fogyasztásán. A nemzetközi átlag ennél jóval alacsonyabb, 36 százalék. A nemek és a korcsoportok között is jelentős különbségek látszanak. A férfiak 59 százaléka nem változtatna azon, hogy mennyi húst eszik, míg a nőknél ez az arány 37 százalék. Az egyes korcsoportok közül a fiatal felnőttek ragaszkodnak hozzá leginkább: a 18-24 évesek mindössze 28 százaléka lenne hajlandó kevesebbet enni belőle vagy teljesen lemondani róla.
Mi a helyzet a képernyőzéssel?
Más területeken ugyanakkor a fiatalok jóval nyitottabbak a lemondásra: 81 százalék változtatna az édesség- és cukorfogyasztásán, 87 százalék enne kevesebb gyorsételt vagy teljesen lemondana róla, 73 százalék pedig a képernyőidejéből is visszavenne. A képernyőhöz való ragaszkodásban a kutatás eredményei alapján a 70 év felettiek állnak az élen: 44 százalékuk nem változtatna a képernyő előtt töltött idején. A 18-24 évesek körében ugyanez 27 százalék, a 25-34 éveseknél pedig 21 százalék.
„A magyarokat érdekli a hosszú és egészséges élet, és a többség úgy érzi, hogy tenni is tud érte. Az viszont, hogy ezért min változtatnánk, már jóval összetettebb képet mutat. Ez világosan jelzi, hogy az egészségügyi edukációnak továbbra is fontos szerepe van: érthetően kell beszélnünk arról, hogy mely szokásaink jelentenek valódi egészségügyi kockázatot, és min érdemes változtatnunk” – mondta dr. Váradi György, a cég magyarországi ügyvezetője.
