Szabálytalanságokat találtak az azbeszttartalmú utak lefedésénél Szombathelyen
Kisebb szabálytalanságokat tárt fel a kormányhivatal a szombathelyi Oladi platón végzett munkálatoknál, amelyek célja, hogy minél kevesebb egészségkárosító anyag kerüljön a levegőbe az azbeszttartalmú útburkolatról. A hivatal hétfőn arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy a környezetvédelmi hatósághoz eddig 720 Vas vármegyei helyszínről érkezett bejelentés, az azbeszttel szennyezett kőzúzalék becsült mennyisége 216 451 tonna.
A kormányhivatal kiemelten ellenőrzi az azbesztszennyezéssel kapcsolatos munkálatokat Szombathelyen, az Oladi plató utcáin, ahol az osztrák bányákból származó azbeszttartalmú útburkolaton végeznek munkálatokat az egészségkárosító rostok kiporzásának megakadályozása érdekében. A vizsgálat eddig csak kisebb hiányosságokat tárt fel.
A hivatal tájékoztatása szerint a Greenpeace Magyarország bejelentése után azonnal hatósági vizsgálat indult, munkatársaik már másnap, szeptember 15-én helyszíni szemlét tartottak. Két munkavállaló nem viselt zárt ruházatot, illetve nem használta vagy nem megfelelően használta a légzésvédő eszközt, ezért kis összegű helyszíni bírságot szabtak ki, és felhívták a dolgozók figyelmét az előírások betartására.
A Vas Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatóságához beérkezett közérdekű bejelentések alapján a nyilvántartásban 720 vármegyei helyszín szerepel, amelyeken az azbeszttel szennyezett kőzúzalék becsült mennyisége 216 451 tonna. Vas vármegyében csak a Zala-Müllex Kft. harasztifalui telephelyén lehet azbesztes kőzúzalékot elhelyezni.
Bauer Arnold, a zalaegerszegi önkormányzati cég ügyvezetője elmondta, hogy a lerakó szabad kapacitása 80 ezer köbméter körüli, ami hozzávetőlegesen 120 ezer tonna szennyezett anyag elhelyezésére alkalmas. A lerakási díj nagyobb mennyiség esetében nettó 40 forint kilogrammonként, de ez több tízezer tonna esetében csökkenhet. A lerakó kapacitása elvileg bővíthető, de időben meg kell kezdeni a műszaki tervezést, a beruházási és engedélyezési eljárásokat. Nagy volumenű, regionális mentesítési program esetén fontos lenne az engedélyezési és kapcsolódó eljárások gyorsítása is.
Bauer Arnold szerint a régióban ténylegesen jelenlévő azbesztes kőzúzalék mennyisége a jelenlegi felméréseknél is több lehet, hiszen azok főként az önkormányzati vagy közterületekre terjednek ki, míg gazdasági szereplők területein és magántulajdonú ingatlanokon is jelentős mennyiség fordulhat elő. A mentesítés alapvető kihívása a pénzügyi források biztosítása, valamint annak pontos műszaki meghatározása, hogy az egyes helyszíneken milyen kármentesítési megoldás indokolt.
Az azbesztszennyezés ügye április 13-án, az országgyűlési választások másnapján robbant ki Vas vármegyében, ahol a helyi kormányhivatal környezetvédelmi főosztályának vezetője és Szombathely polgármestere rendkívüli sajtótájékoztatón közölte, hogy a város egyik családi házas övezetében, az Oladi plató 12 utcájában azbeszttartalmú kőzúzalékot terítettek le évekkel korábban. Az azbeszt levegőben szálló rostanyaga súlyosan egészségkárosító.
A következő hetekben számos vasi önkormányzat, köztük Kőszeg, Lukácsháza, Táplánszentkereszt, Bük, Sárvár és Szentgotthárd is jelezte, hogy szintén érintett, a laboratóriumi vizsgálatok mindenhol a határértéket meghaladó azbeszttartalmat mutattak ki. A kőzúzalék osztrák bányákból érkezett. Május 21-én a magyar kormányfő Bécsben tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral.
Magyar Péter közölte: még nem tudják, ki a felelős, egy cég, egy magánszemély vagy a politika, de a szennyező fizet elvét a végén Magyarország alkalmazni fogja. Július 23-án a kormányszóvivő jelentette be, hogy a magyar kormány hárommilliárd forintos, felülről nyitott alapot hoz létre az azbesztszennyezés megoldására. A szennyezés egészségi kockázatának felszámolásáról szóló miniszteri rendelet szerint a megyei jogú városok a költségek 70 százalékára, a városok 80 százalékára, a községek pedig 90 százalékára pályázhatnak.
Szombathely polgármestere, Nemény András korábban elmondta: az Oladi platón kívül 110 hely érintett Szombathelyen az azbesztszennyezésben, ezeknek a főként önkormányzati területeknek a lefedését is megkezdik. A költségek csak Szombathely esetében meghaladják az 1,6 milliárd forintot. Többször hangsúlyozta: a lefedés ugyan hosszabb időre szóló, de átmeneti megoldás, a kiporzás megakadályozását célozza. A polgármester jelezte, hogy a 30 százalékos önerő előteremtése komoly nehézséget jelent a város számára, ezért azt kérte, hogy a kormányzat tegye lehetővé az önerő összegének leírását például a szolidaritási adóból.
