Megszavazták: többé nem titkolhatják a magántőkealapok tulajdonosait
Kedd délelőtt 193 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés a pénzmosás megelőzését és egyes zártkörű tőkealapokat érintő szabályozási területek módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés szigorítása mellett a pénzügyi és tulajdonosi viszonyok átláthatóságát is növelte.
A változtatások egyik legfontosabb eleme a magántőkealapok tényleges tulajdonosi hátterének feltárása: az értékpapírtitok többé nem akadályozhatja a pénzmosás elleni szabályok szerinti tulajdonosi adatszolgáltatást. Ez különösen azért jelentős, mert a magántőkealapok befektetőinek kiléte korábban az értékpapírtitokra hivatkozva nehezen volt megismerhető, így sok esetben nem volt könnyű azonosítani az alapok mögött álló tényleges tulajdonosokat.
A módosítás a pénzügyi szolgáltatók átvilágítási kötelezettségeit is részletesebben szabályozta. Amennyiben egy zártkörű befektetési alap – így például egy magántőkealap vagy kockázati tőkealap – ügyfélként jelenik meg egy szolgáltatónál, annak meg kell ismernie az alap kezelési szabályzatát és létesítő okiratát, a jegyzett tőkéjét, a befektetők tőkerészesedésének arányát, valamint a befektetők körét és jogait. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy az alap befektetési jegyei mögött álló jogosultak azonosíthatók-e, illetve szerepel-e a befektetők között olyan természetes személy, akinek tényleges tulajdonosként kellene megjelennie a nyilvántartásban, de korábban nem tüntették fel.
Módosul a zártkörű kockázati és magántőkealapok szabályozása is az Országgyűlésnek hétfőn benyújtott törvényjavaslat alapján is. A módosítás értelmében a zártkörű befektetési alapok alapkezelője köteles átruházni az alap kezelését, amennyiben ezt a befektetési jegyek tulajdonosainak legalább 60 százaléka (például egy állami szervezet mint befektető) kifejezetten kezdeményezi.
A törvény a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok átláthatóságát is erősítette. A tényleges tulajdonosi adatok meghatározásakor nem elegendő pusztán a szervezeti struktúrák feltüntetése: azokat a természetes személyeket is azonosítani kell, akik a vagyont rendelkezésre bocsátják, kezelik, ellenőrzik vagy annak kedvezményezettjei. Emellett bővült a tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz való hatósági és minisztériumi hozzáférés is. Az uniós források felhasználásában közreműködő minisztériumok a feladataik ellátásához szükséges jelenlegi és korábbi tulajdonosi adatokat is megismerhetik. Ez az uniós támogatások odaítélésénél és felhasználásának ellenőrzésénél is fontos lehet, különösen akkor, ha egy vállalkozás tulajdonosi háttere többszintű céges vagy vagyonkezelési struktúrán keresztül rajzolódik ki.
A pénzmosás elleni fellépés más területein is szigorításokat vezettek be. A kiemelt közszereplőkhöz kapcsolódó kockázatkezelés szabályai szerint vezetői jóváhagyásra akkor is szükség lesz, ha az ügyfél képviselője vagy tényleges tulajdonosa az üzleti kapcsolat fennállása alatt válik kiemelt közszereplővé. A pénzügyi szolgáltatóknak emellett új termékek, szolgáltatások és technológiák bevezetése előtt dokumentált pénzmosási kockázatértékelést kell végezniük.
A szabályozás új bejelentési rendszert is létrehozott a Magyarország és más uniós tagállamok közötti, legalább 10 ezer euró értékű készpénzmozgásokra. Ez nem általános készpénzhasználati tilalom, hanem a határon átnyúló pénzmozgások ellenőrzését szolgáló intézkedés.
A parlamenti vitában a Tisza képviselői azzal érveltek, hogy a közpénzek útjának követhetőségéhez és a korrupció visszaszorításához elengedhetetlen a tényleges tulajdonosok azonosítása, különösen az összetett vagyoni struktúrák esetében. Koncz Áron a javaslat öt fő területét emelte ki: a magántőkealapok tulajdonosi hátterének feltárását, a vagyonkezelési konstrukciók átláthatóságát, a hatósági adathozzáférés bővítését, a kiemelt közszereplőkhöz kapcsolódó kockázatok szigorúbb kezelését, valamint az új pénzügyi termékek és technológiák előzetes kockázatértékelését.
A kormány képviseletében Boda Nikoletta államtitkár a nemzetközi átláthatósági követelmények teljesítését és a korrupció visszaszorítását nevezte meg a módosítás céljaként. A törvény a kihirdetését követő 3. napon léphet hatályba.
