Magyarország a hatodik helyen áll az orvoslátogatások gyakoriságában
Magyarországon egy lakosra évente átlagosan tíz személyes orvosi konzultáció jut, amivel hazánk a hatodik helyen szerepel egy negyven országot összehasonlító rangsorban. Az összeállítás a háziorvosi és a szakorvosi találkozásokat egyaránt figyelembe veszi, országonként a legutóbb elérhető adatokkal dolgozik, az értékeket pedig egész számra kerekítve közli.
A rangsort Dél-Korea vezeti, ahol egy lakosra évente átlagosan 18 orvosi konzultáció jut, ami nagyjából háromhetente egy találkozást jelent. Japánban és Törökországban 12 alkalmat mutat az összesítés, míg az Egyesült Államokban mindössze négyet. Svédországban a statisztika csupán két alkalmat mutat.
Számos tényező befolyásolja az orvoslátogatások számát
Azt, hogy milyen gyakran fordulunk orvoshoz, több tényező alakítja: a lakosság egészségi állapota mellett az ellátás megszervezése, a betegek által fizetendő költségek és az egészségügyi dolgozók közötti feladatmegosztás is. Emiatt az egy főre jutó vizsgálatok száma önmagában nem mutatja meg, mennyire eredményes egy ország egészségügyi ellátása.
Dél-Koreában az orvosokat jellemzően az elvégzett szolgáltatások alapján fizetik, a rövid konzultációk pedig lehetővé teszik, hogy több beteget fogadjanak, és a legtöbben akár előzetes időpont nélkül is még aznap alapellátáshoz juthatnak. Törökországban az egy főre jutó éves orvoslátogatások száma a 2000-ben tapasztalt háromról tizenkettőre emelkedett 2024-re; ebben az egészségügyi rendszer átalakítása, a teljesítményhez kötött díjazás és az általános egészségbiztosítás bevezetése is szerepet játszott.
Svédországban és Finnországban az alacsonyabb számok mögött az állhat, hogy az ápolók és más egészségügyi szakemberek nagyobb szerepet vállalnak az alapellátásban: krónikus betegségek gondozását és kisebb egészségügyi problémák ellátását is végezhetik, így kevesebb esetben szükséges közvetlenül orvoshoz fordulni. A finanszírozás szintén számít: az egyes szolgáltatások után fizető rendszerekben általában több konzultációt regisztrálnak, mint ott, ahol az orvosok elsősorban munkabért vagy a hozzájuk tartozó betegek után meghatározott összeget kapnak. Az Egyesült Államokban ugyanakkor a betegek által viselt magas költségek is visszafoghatják az orvoshoz fordulást.
A gyakori orvoslátogatás nem jelenti a rendszeres szűrést
A gyakori orvoslátogatás nem jelenti azt, hogy minden panasszal időben szakemberhez fordulunk, vagy rendszeresen részt veszünk a megelőzést szolgáló szűrővizsgálatokon. Az Eurostat 2024-es adatai szerint Magyarországon az 50–69 éves nők mindössze 27,2 százaléka vett részt mammográfiás emlőszűrésen a megelőző két évben. Ez a legalacsonyabb arány volt az elérhető adatokkal rendelkező uniós országok között, miközben Dániában, Svédországban és Finnországban egyaránt meghaladta a 81 százalékot.
A már jelentkező panaszok kivizsgálását is sokan elhalasztják. A Global Assistance Magyar Háztartási Kockázati és Assistance Indexe szerint a magyar felnőttek 65 százalékával előfordult az elmúlt két évben, hogy nem járt utána valamilyen egészségügyi problémájának, vagy halogatta a kivizsgálását. A 18–29 évesek körében 76 százalékos volt ez az arány. A halasztás okai között a teljes mintában 22 százalék említette a magánellátás magas árát, 15 százalék a hosszú várólistát, 10 százalék pedig az adott szakterületen elérhető orvos hiányát.
Az elmúlt két évben szakorvoshoz fordulók 26 százaléka egy hónapnál, 10 százaléka három hónapnál is tovább várt a vizsgálatra. Az ellátáshoz jutás a munkából is időt vesz el: a válaszadók 47 százaléka az előző évben legalább egy nap szabadságot használt fel arra, hogy saját maga vagy valamelyik családtagja orvoshoz jusson.
A magánellátók tapasztalatai is jelzik a szűrések háttérbe szorulását. A magánklinikák szerint a nők tudatosabban járnak szűrővizsgálatokra, míg a férfiak sokszor csak konkrét panaszokkal jelentkeznek, vagy partnerük foglal nekik időpontot. Különösen azok a vizsgálatok maradhatnak el, amelyekhez félelmek és tévhitek kapcsolódnak, vagy amelyeket a páciensek kellemetlennek, fájdalmasnak gondolnak. Ilyen a gyomor- és béltükrözés, de a nőgyógyászati és urológiai vizsgálatokkal kapcsolatban is tapasztalnak fenntartásokat a szolgáltatók.
A távoli konzultációk és az elszámolás is módosítják a képet
Az összehasonlítás további korlátja, hogy a távoli konzultációk a legtöbb ország személyes találkozásokat mérő adatában nem szerepelnek. Svédországban, Dániában, Észtországban és Portugáliában 2023-ban az orvosi konzultációk több mint negyede távolról zajlott, így a személyes vizitek száma az összes orvosi kapcsolatnak csak egy részét mutatja. Németországban az adat az elszámolási szabályok szerinti kezelési eseteket méri: egy három hónapos időszakban az adott orvosnál csak az első kapcsolat számít új esetnek, akkor is, ha a beteg többször visszatér, ezért a közölt érték alacsonyabb lehet a tényleges találkozások számánál.
