Rekordszinten az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) frissen kiadott jelentése szerint tavaly rekordmagas szintre emelkedett az éghajlatváltozás fő mozgatórugóinak tartott üvegházhatású gázok koncentrációja a Föld légkörében, ami egyre melegebb éghajlat kialakulását vetíti előre világszerte.
A jelentést a novemberi törökországi ENSZ éghajlati csúcstalálkozó előzetes elemzéseként tették közzé. A dokumentum a légkörben felhalmozódó gázok teljes mennyiségéről, és nem az adott évben kibocsátott új mennyiségekről számol be. Az adatok azt mutatják, hogy a 2024-es év után tavaly is rekordszintre emelkedett a légkörben az emberi tevékenységgel összefüggő legjelentősebb üvegházhatású gázok, a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-oxid koncentrációja.
Ez azért kockázatos a gazdaságok és társadalmak számára, mert ezek a gázok példátlan mennyiségű hőt zárnak a légkörbe, ami fokozza a szélsőséges időjárást. A mérések kezdete óta az elmúlt 11 év volt a legmelegebb. Ez várhatóan folytatódni fog, mert a szén-dioxid évtizedekig ott marad a légkörben, így évszázadokon át hatással lehet a globális éghajlatra – kommentálta a jelentést Ko Barrett, a WMO főtitkárhelyettese.
A jelentés szerint az évente kibocsátott teljes szén-dioxid-mennyiség körülbelül fele a légkörben marad, míg a másik felét a szárazföldi ökoszisztémák és az óceánok nyelik el. Tavaly 426,8 ppm (milliomodrész) értékű volt az átlagos szén-dioxid-koncentráció globálisan, ami az iparosodás kora előtti, 1750-es évhez kötött szint 153 százalékának felel meg.
A globális felmelegedés mintegy 66 százalékáért felelősnek tartott szén-dioxid-koncentráció növekedési üteme a WMO szerint az 1960-as évek óta megháromszorozódott: 2024 és 2025 között az átlagos globális koncentrációja 2,8 ppm-mel emelkedett, ami meghaladja az évtizedes átlagot, viszont alacsonyabb, mint a 2023 és 2024 között megfigyelt rendkívüli növekedés.
Oksana Tarasova, a WMO vezető tudományos munkatársa szerint tavaly azért volt mérsékeltebb a növekedés, mert a 2023-2024-es intenzív El Nino-jelenséget követően csökkent a tűzesetekből származó szén-dioxid-kibocsátás. Hozzátette azonban, hogy az évi 2,8 ppm-es növekedés még mindig jelentős mennyiségű szén légkörbe kerülését jelenti, melynek okát a fosszilis tüzelőanyagok elégetésében látja. Ezért arra figyelmeztetett, hogy a fosszilis anyagok használata, illetve az erős El Nino-jelenség kialakulása miatt ebben az évben is emelkedni fog a szén-dioxid-koncentráció.
Az éghajlatot melegítő hatásért körülbelül 16 százalékban felelőssé tehető metán globális átlagkoncentrációja tavaly 1948 ppb volt, ami az 1750-es szint 267 százalékának felel meg. A metánkibocsátás mintegy 35 százaléka a természeti forrásokhoz, például a vizes élőhelyekhez, míg 65 százaléka olyan emberi tevékenységekhez köthető, mint az állattenyésztés, a rizstermesztés, a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése, a hulladéklerakók működtetése és a biomassza elégetése.
A biomasszaégetésből, a műtrágyahasználatból és az egyéb ipari folyamatokból származó nitrogén-oxid globális átlagkoncentrációja 2025-ben elérte a 339,1 ppb-t, ami az 1750-es szint 126 százalékának felel meg – állapította meg a jelentés. A WMO emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a villamosenergia-termelés és -elosztás révén kibocsátott molekuláris hidrogén, valamint a kén-hexafluorid összmennyisége jelenleg kicsi, de a koncentrációjuk növekvő tendenciát mutat.
