Az európai mezőny végén a hazai nyelvtudás: ez áll a nyelvvizsgák eltűnése mögött
Egyetlen évtized alatt kevesebb mint a felére esett vissza a nyelvvizsgázók száma Magyarországon: míg 2016-ban 134 ezren tettek sikeres vizsgát, 2025-re ez a szám 56 ezerre zuhant. A csökkenés hátterében elsősorban a megváltozott diplomaszerzési és felvételi szabályok, valamint a formális bizonyítványt egyre ritkábban megkövetelő munkáltatói trendek állnak, miközben a fiatalok tényleges nyelvtudása javuló tendenciát mutat.
A nyelvvizsgázási kedv visszaesése már a koronavírus-járvány idején megindult, a tartós csökkenést azonban a szabályozási környezet átalakulása rögzítette. 2022 decemberében eltörölték a diplomaszerzéshez kötelező általános nyelvvizsga-követelményt, a döntést az egyetemek hatáskörébe utalták, amelyek közül sok intézmény élt is a könnyítés lehetőségével. A bizonyítványok iránti keresletet az is csökkenti, hogy a jól sikerült emelt szintű érettségit ma már automatikusan nyelvvizsgaként ismerik el.
A statisztikákat korosztályokra bontva szembetűnő, hogy leginkább a 24 év felettiek tűntek el a rendszerből, esetükben 84 százalékos a zuhanás. A 19 és 24 év közötti egyetemista korosztályban 73 százalékos, az érettségire készülő fiatalok körében pedig 24 százalékos a visszaesés. A középiskolások motivációját rontja, hogy a felsőoktatási felvételi pontrendszere átláthatatlanabbá vált: mivel az intézmények maguk döntik el, hány többletponttal jutalmazzák a nyelvtudást, a kevésbé népszerű, alacsonyabb ponthatárú szakokra készülők számára sokszor nem térül meg a vizsgára fordított energia. A hazai adatokat az is árnyalja, hogy a külföldön tanuló magyar diákok gyakran olyan nemzetközi vizsgákat tesznek le, amelyek nem jelennek meg az itthoni statisztikákban.
Bár a megszerzett bizonyítványok száma csökken, a vizsgázási szokások és az érettségi eredmények a nyelvtudás minőségének javulását mutatják bizonyos rétegekben. A gyakorlatban keveset érő alapfokú vizsgák szinte teljesen kikoptak, miközben a rögtön felsőfokú minősítést szerzők aránya egy évtized alatt 13 százalékkal nőtt. Robbanásszerűen emelkedett az idegen nyelvből érettségizők száma is: 2016 és tavaly között az angolból vizsgázó diákok aránya 9,2 százalékról 39,4 százalékra ugrott. 2025-ben már a magyar diákok 43 százaléka tett idegen nyelvi érettségit, javuló átlageredményekkel.
Ezek a részeredmények azonban csak arra elegendőek, hogy Magyarország ne szakadjon le még drámaibban Európától. Az érettségizők jobb teljesítése összességében azt jelenti, hogy a 18 éves korosztály alig 30 százaléka ér el megfelelő nyelvi szintet. Az Eurostat adatai szerint a 18 és 64 év közötti magyar lakosság 49 százaléka egyáltalán nem beszél idegen nyelvet, ennél rosszabb arányt az egész unióban csak Bulgária produkált. A 18–25 éves fiatalok körében még elkeserítőbb a helyzet: az európai mezőnyben ők beszélik a legkevésbé az idegen nyelveket, és háromból csupán egy magyar fiatal tud valamilyen szinten megszólalni egy másik nyelven. Két idegen nyelvet a fiatalok negyede ismer, hármat pedig alig minden ötvenedik beszél, ami jócskán elmarad az uniós átlagtól.
A hazai oktatási rendszer továbbra is komoly kihívásokkal küzd ezen a téren. A legutóbbi országos kompetenciamérések szerint a 11. évfolyamos diákok negyede még a B1-es szintet sem éri el, vagyis képtelen egy egyszerűbb beszélgetést lefolytatni, és a jóval gyengébben teljesítő szakképzés adatai ebben még nem is szerepelnek. A kutatások szerint a nyelvtanulás hatékonysága jelentősen javulna, ha az oktatást már az első osztályban elkezdenék, a tananyagot pedig a diákok életkori sajátosságaihoz igazítanák. Jelenleg hatalmasak a társadalmi és területi szakadékok, mivel a diákok esélyeit alapvetően meghatározza a szülők végzettsége és a lakóhelyük. A fővárosban és a megyeszékhelyeken élők jelentős előnyben vannak, és amíg ezek a területi egyenlőtlenségek nem csökkennek, országos szinten aligha várható érdemi felzárkózás az európai élmezőnyhöz.
