Tízből kilenc magyarnak luxus a lakásfelújítás – a Wekerle Plusz nagy mentőöv lehet
A kormány frissen bejelentett lakástámogatási rendszere átrendezheti az építőipari keresletet. A Wekerle Plusz program inkább az új lakások építését és az energetikai felújításokat ösztönzi. Utóbbira nagy szükség van: egy hazai festékgyártó reprezentatív kutatása szerint tízből közel kilenc magyarnak anyagi nehézséget jelentene egy felújítás vagy más ingatlanberuházás finanszírozása.
A programban a családi házaknál akár 15,5 millió, a társasházi lakásoknál 5,2 millió forintos korszerűsítésre lehetne támogatást igényelni Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter múlt heti bejelentése szerint. A vissza nem térítendő támogatás és a kedvezményes hitel együtt a költségek akár 95 százalékát fedezheti.
Az alacsony önerő kulcskérdés lehet, mert a magyar háztartások többségének komoly anyagi gondot jelentene egy felújítás finanszírozása. Az Építőipari Bizalmi Index 2026-os kutatása szerint a 18–65 éves lakosság 36 százaléka egyáltalán nem tudna finanszírozni egy felújítást vagy más ingatlanberuházást, 25 százalékának nagy, 27 százalékának pedig közepes anyagi nehézséget jelentene.
Markovich Béla szerint a célzott támogatás kettős előnyt jelenthet: segítheti az eddig elhalasztott felújítások elindítását, miközben az energiamegtakarítás révén hosszabb távon a háztartások rezsiköltségeit is csökkentheti. A legolcsóbb energia ugyanis az, amit nem használunk fel.
A kormány tervei szerint évente 30 ezer otthon újulhat meg a programban, fele-fele arányban családi házak és társasházi lakások. 2030-ig összesen 120 ezer felújítással számolnak, ami a mintegy 4,6 milliós magyarországi lakásállomány 2,6 százaléka. Kapitány István szerint a 600 milliárd forintos programkeret legalább 1100 milliárd forintnyi építőipari megrendelést hozhat.
Az évi 30 ezer korszerűsítés több évre adhat munkát a kivitelezőknek és megrendeléseket az építőanyag-gyártóknak, ráadásul olyan felújítások is elindulhatnak, amelyeket a tulajdonosok eddig pénzhiány miatt halogattak – mondta Markovich Béla. A szakember hozzátette, hogy a támogatások sikerét nagyban befolyásolhatja az igénybevétel egyszerűsége: a korábbi programok tapasztalatai alapján az egyértelmű jogosultsági feltételek, az egyszerű adminisztráció és a kiszámítható finanszírozás legalább olyan fontosak lehetnek, mint maga a támogatás összege.
Az új rendszerben a 18–41 éves elsőlakás-vásárlók új lakás vásárlására vagy építésére fix 3 százalékos, használt lakás vásárlására pedig fix 5 százalékos kamatozású, támogatott hitelt vehetnek fel jövőre. Míg egy használt lakás adásvétele önmagában viszonylag csekély közvetlen építőipari keresletet teremt, egy új lakás megépítése számos ágazatnak ad munkát. A kedvezményes újlakás-finanszírozás és az 5 százalékos lakásáfa megtartása együttesen ösztönözheti új lakásberuházások elindítását.
A Wekerle Plusz Lakástakarék az első öt évben 10 százalékos, a hatodik évtől 20 százalékos állami kiegészítéssel és 3 százalékos banki kamattal ösztönözné a rendszeres megtakarítást. A konstrukció megkönnyítheti az első lakás megvásárlásához szükséges önerő előteremtését, elsősorban azoknak a fiataloknak, akik jövedelmükből rendszeresen félre tudnak tenni. Az építőipari keresletre ugyanakkor hosszabb távon fejtheti ki a hatását, hiszen a megtakarítások felhalmozásához idő kell – mondta Markovich Béla.
A felújítási támogatások hatása már 2027-ben megjelenhet a kivitelezői megrendelésekben, míg az új lakások kedvezőbb finanszírozása kezdetben a vásárlói érdeklődést és az előértékesítéseket növelheti. Az építkezések szélesebb körű felfutása és az átadott lakások számának növekedése hosszabb időt vehet igénybe, ezért különösen fontos az energetikai felújítási program gyors elindítása, valamint az egyszerű és kiszámítható igénybevétel biztosítása. Az új támogatási rendszer átrendezheti az építőipari kereslet szerkezetét, az ágazat egészének tartós fellendüléséhez ugyanakkor a vállalati beruházási aktivitás erősödése is szükséges.
