Már nem fontolgatja az intervenciót a svájci jegybank
A Svájci Nemzeti Bank (SNB) szeptemberi ülésén úgy ítélte meg, hogy a közel-keleti háború kitörését követő menekülőeszköz-kereslet a frank iránt mérséklődött, így már nincs szükség a devizapiaci intervenció lehetőségének lebegtetésére. A jegybank emiatt nullán hagyta az alapkamatot.
A csütörtökön közzétett ülésjegyzőkönyvből kiderül, hogy a döntéshozók azért változtattak a közlemény megfogalmazásán, mert a júniusi kamatdöntő ülés óta a frank iránti menekülőeszköz-kereslet lényegében megszűnt. „A jelenlegi környezetben már nincs szükség a beavatkozási hajlandóság fokozására” – áll az összefoglalóban.
Az év elején kitört közel-keleti háború komoly kihívás elé állította az SNB-t, mivel a frankba áramló tőke hatására a svájci fizetőeszköz évtizedes csúcsra erősödött a dollárral és az euróval szemben. A jegybank az első félévben kénytelen volt nyíltan intervenciót kilátásba helyezni, és aktívan eladni a frankot a devizapiacon.
A frank azóta a konfliktust megelőző szinteknél is gyengébbre esett. A döntéshozók szerint ez a svájci és a külföldi kamatkülönbözet tágulásával magyarázható, ami a frank alacsony volatilitásával párosulva vonzó finanszírozási devizává tette a svájci valutát a carry trade ügyletekben. A jegybank számításai szerint a frank kereskedelemmel súlyozott árfolyama mintegy 3 százalékkal gyengült a júniusi ülés óta.
Az inflációs kilátásokat illetően a jegybank a teljes előrejelzési horizonton megemelte prognózisát, ám a várt értékek végig az SNB 0–2 százalékos célsávján belül maradtak. A döntéshozók elismerték, hogy a középtávú inflációs nyomás némileg fokozódott, ám másodkörös hatásoknak továbbra sincs nyoma, a maginfláció pedig csak kismértékben emelkedett.
A szeptemberi fogyasztóiár-index éves alapon 1 százalékra gyorsult, ami kétéves csúcsot jelent, ezt pedig elsősorban az olajárak emelkedése és a frank gyengülése fűtötte. Ez az érték azonban messze elmarad a környező országokétól. Harmonizált alapon a svájci infláció 1,2 százalék volt, szemben az eurózóna 3,8 százalékával, ami nagyrészt a frank szigetelő hatásának köszönhető.
