Felejtsd el az ufórablásokat: már csak néhány év, és kiderülhet a végső igazság a földönkívüliekről
A tudósok módszeres, többirányú kutatást folytatnak a földönkívüli élet felkutatására, és az első eredmények akár néhány éven belül megérkezhetnek. Jelenleg több párhuzamos program is fut az idegen élet keresésére.
A Marson a Perseverance rover kőzetmintákat gyűjt a Jezero-kráterből, egy kiszáradt tómedencéből. A tervek szerint ezeket a 2030-as évek elején hoznák vissza a Földre részletes vizsgálatra. A Mars Sample Return küldetés ugyanakkor komoly finanszírozási nehézségekkel küzd, különösen az amerikai űrköltségvetés megnyirbálása miatt. Ha a projekt mégis sikerrel jár, a minták akár mikroszkopikus fosszíliákat is tartalmazhatnak, a bolygón ugyanis egykor tavak és tengerek terültek el, a déli jégsapka alatt pedig ma is rejtőzhet folyékony víz.
A Mars azonban önmagában nem adna perdöntő bizonyítékot az élet univerzális jelenlétére, mivel a Föld és a Mars történetük korai szakaszában anyagot cseréltek egymással, vagyis az élet közös eredetű is lehet. Az igazi „második genezis” bizonyítékát a Jupiter Europája és a Szaturnusz Enceladusa körül keresik, hiszen e jégbe zárt holdak felszíne alatt hatalmas óceánok rejtőzhetnek. A NASA Europa Clipper szondája 2030-ban, az ESA JUICE űreszköze pedig 2031-ben érkezik meg, hogy felmérje ezen óceánok kiterjedését, és előkészítse az utat egy jövőbeli leszállóegység előtt.
A Naprendszeren túl az exobolygók légkörének vizsgálata ígéri a legközelebbi áttörést. A James Webb űrteleszkóp jelenleg a TRAPPIST-1 rendszer hét, Föld-méretű bolygóját vizsgálja, amelyek közül legalább három a lakható zónában kering. 2025 szeptemberében a TRAPPIST-1e bolygó esetében halvány jeleket találtak légkör jelenlétére, a konkrétabb eredményeket pedig 2026-ra várják. Ha a vörös törpék körüli kőzetbolygókon sikerül kimutatni a légkört, az a következő két évtized exobolygó-kutatásának irányát is megszabhatja Jessie Christiansen, a NASA Exobolygó-kutató Intézetének asztrofizikusa szerint.
A légkör jelenlétének igazolása után a következő lépést az úgynevezett bioszignatúrák, vagyis az életre utaló kémiai nyomok keresése jelenti. A kutatók az egyensúlyi állapottól eltérő kémiai összetételt figyelik, így a szén-dioxid, a metán és a víz olyan arányú együttes jelenlétét, amely természetes folyamatokkal nem tartható fenn, ez ugyanis biológiai aktivitásra utalhat. A Naphoz hasonló csillagok körüli, valódi Föld-analóg bolygók vizsgálatára a NASA 2040-es évekre tervezett Habitable Worlds Observatory teleszkópja és az európai LIFE program lesz majd képes.
Az intelligens élet utáni kutatás is folyamatosan zajlik. Jason Wright, a Penn State csillagásza szerint az eddigi rádiómegfigyelések kimutatták, hogy a Föld százfényévnyi környezetében nincsenek felénk irányított, erős jeladók. A Breakthrough Listen program ugyanakkor már távolabbi bolygókat fürkész, a 2028-ban induló, két kontinensre kiterjedő és több ezer antennából álló Square Kilometre Array rádióteleszkóp-hálózat pedig jelentősen kiterjeszti majd a keresés hatókörét.
A szakértők abban egyetértenek, hogy egy esetleges felfedezés nem egyetlen drámai pillanat, hanem egy fokozatos folyamat eredménye lesz, amely során az adatok felhalmozódásával válik az élet a legvalószínűbb magyarázattá. Ahogy Sascha Quanz, az ETH Zürich asztrofizikusa fogalmaz, még a negatív eredmény is alapvető jelentőségű, mert azt jelzi, hogy az élet rendkívül ritka lehet a világegyetemben.
