Megrángatták a forintot a délelőtti órákban
Szerda délben 366,2 forint körül jegyezték az eurót, ami mintegy 0,2 százalékos forinterősödést jelentett az előző naphoz képest. A hazai fizetőeszköz délelőtt még a 365,5-ös szintig kapkodott, innen azonban fokozatosan visszagyengült. A dollárral szemben nagyobb előnyt őrzött meg a forint, a 322,35 körüli árfolyam közel 0,4 százalékos napi felértékelődésnek felelt meg, reggel átmenetileg 322 forint közelében is járt a kurzus.
Gyengült a zloty és mozgolódott a dollár
A lengyel zloty gyengülni kezdett a szeptemberi inflációs adatok közzététele után. Délelőtt az EUR/PLN jegyzése 4,36 közelébe emelkedett, a lengyel deviza forinttal szembeni keresztárfolyama pedig 83,83 alá süllyedt. A nemzetközi devizapiacon a dollár az idei csúcsa közelében indította a napot az euróval szemben, később azonban veszített erejéből. Az euró kedden még 1,1312 dollárig esett, szerda reggel viszont már 1,135 fölé kapaszkodott vissza. A dollár szeptemberben mintegy 2,5 százalékkal erősödött az euróval szemben, ami 14 hónapja a legnagyobb havi felértékelődésének felel meg.
Gyorsuló infláció Lengyelországban és Olaszországban
A lengyel fogyasztói árak szeptemberben éves alapon 4,0 százalékkal emelkedtek az augusztusi 3,4 százalékos ütem után, meghaladva a jegybanki inflációs célsáv 3,5 százalékos felső határát. Havi összevetésben 0,7 százalékos áremelkedést regisztráltak, a dinamika gyorsulásának motorját az üzemanyagok adták, amelyek egy év alatt 36,1 százalékkal drágultak. Olaszországban a harmonizált éves fogyasztói árindex az augusztusi 3,2 százalékról szeptemberben 4,1 százalékra lőtt ki, jócskán felülmúlva a 3,8 százalékos várakozást. Az olasz infláció megugrását döntően a geopolitikai konfliktus nyomán elszálló energiaköltségek fűtötték.
Magyar külkereskedelmi deficit és német importdrágulás
Magyarországon augusztusban 481 millió eurós termék-külkereskedelmi deficit alakult ki, amire 2023 eleje óta nem akadt példa. Az export volumene éves összehasonlításban 0,1 százalékkal esett vissza, miközben az import 13 százalékkal bővült. A kivitel gyengeségében meghatározó szerepet játszott az energiahordozók exportjának 36 százalékos bezuhanása. Németországban az importárak augusztusban éves bázison 8,3 százalékkal ugrottak meg, ami 2022 decembere óta a legmagasabb ráta, az importált energiahordozók 43 százalékkal kerültek többe az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Francia államadósság-kockázatok és japán kötvénypiac
Franciaország adósbesorolási profilja folyamatosan romlik, a tízéves francia benchmark kötvényhozam 3,2 százalékról 4,8 százalék fölé emelkedett, amelyre 2008 óta nem volt példa. A német Bundhoz viszonyított hozamfelár 2012 óta először haladta meg a 110 bázispontot. Japánban szintén az adósságpálya fenntarthatósága tartja nyomás alatt a kötvénypiacot, a tokiói kormány a következő pénzügyi évben 40 ezer milliárd jen környékére szorítaná le az új kötvénykibocsátást.
Hatályban marad az EU–Mercosur megállapodás
Az Európai Unió Bíróságának alelnöke elutasította Lengyelország azonnali jogvédelmi kérelmét, amely az EU és a Mercosur-országok közötti ideiglenes szabadkereskedelmi paktum felfüggesztésére irányult. A bírósági végzés szerint a felperes nem tudta alátámasztani a súlyos és visszafordíthatatlan kár bekövetkeztének közvetlen veszélyét. Az importált árukra változatlanul vonatkoznak az európai minőségbiztosítási sztenderdek.
További adatok mozgathatják a devizákat
A nap további részében a német szeptemberi előzetes infláció, majd az amerikai második negyedéves felülvizsgált GDP-adat, valamint az augusztusi PCE infláció kötheti le a kereskedők figyelmét. Az amerikai kamatemelési árazások némileg konszolidálódtak, miután a New York-i Fed elnöke úgy nyilatkozott, hogy a döntéshozók nem szembesülnek azonnali kényszerrel a monetáris szigorítás terén. A következő kamatdöntő ülésre vonatkozó kamatemelési valószínűség 71 százalékról 50 százalékra mérséklődött.
