Euróbevezetés: megvan a céldátum, ekkor búcsúzhatunk el végleg a forinttól
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tovább folytathatja a kamatcsökkentést, amennyiben a külső piaci feltételek kedvezően alakulnak, és a kormány hiteles hiánycsökkentési tervvel áll elő az euróövezeti csatlakozás érdekében. A jegybank a legutóbbi kamatdöntő ülésén 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot, ugyanakkor az euróbevezetés előkészítéseként 3 százalékról 2,5 százalékra mérsékelte az inflációs célt.
Kurali Zoltán, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke hangsúlyozta, hogy a további kamatvágások lehetősége nyitott marad, amennyiben a makrogazdasági adatok ezt alátámasztják. A döntéshozók számára a következő időszakban az energiapiaci folyamatok, a 2027-es költségvetés, valamint a kormány jövő hónapra ígért középtávú fiskális terve lesz a leginkább meghatározó.
Idén a jegybank már négy alkalommal csökkentette az alapkamatot, miközben a hazai infláció tartósan a cél alatti tartományban maradt, augusztusban mindössze 1,3 százalékot tett ki.
Az alelnök rámutatott, hogy a költségvetési helyzet rendezése és az euróövezeti csatlakozási folyamat megindulása jelentősen javítaná az ország kockázati megítélését. Magyar Péter miniszterelnök célkitűzése szerint az ország 2030-ra teljesíti az euróbevezetés feltételeit.
Kurali kifejtette, hogy ez azt jelenti, legkésőbb 2029 elején be kell lépnünk az ERM II árfolyam-mechanizmusba, maga a közös valuta pedig legkorábban 2032. január 1-jével válthatja fel a forintot.
A kormányfő európárti programja eddig is komoly optimizmust hozott a hazai piacokon, a külföldi befektetők az idei évben több mint 13 milliárd dollárnyi tőkét fektettek a magyar kötvénypiacra.
A gazdasági kilátásokat ugyanakkor több tényező is beárnyékolja. A főbb külső kockázatok közé tartoznak a kiszámíthatatlan energiaárak és a klímaváltozás hatásai, amelyek a jegybank becslése szerint idén önmagukban 0,4 százalékponttal rontják a gazdasági növekedést, miközben növelik az inflációs nyomást. Belföldi oldalon a legfőbb veszélyt az erőteljes bérnövekedés és a tartósan magas, 5-6 százalékos szolgáltatásinfláció jelenti.
Az MNB éppen azért csökkentette az inflációs célt, hogy érdemi alkalmazkodásra kényszerítse a gazdasági szereplőket, így a vállalatoknak a termelékenység javításával kell elkerülniük a bér-ár spirál kialakulását, gátat szabva a további két számjegyű béremeléseknek.
