Egy hazai kutatás szerint a gyermekkori traumák három generáción át is hatással lehetnek
Egy friss hazai kutatás vizsgálta, milyen összefüggés van a gyermekkori negatív élmények és a felnőttkori mentális egészség között. Az előzetes adatok szerint minél gyakrabban fordultak elő ezek a negatív élmények, annál többször jelent meg később az önsértés, az öngyilkossági kísérlet, a szerhasználat és valamilyen mentális zavar, míg a pozitív gyermekkori élmények esetében ennek az ellenkezője rajzolódott ki.
A kutatás legfrissebb eredményeit az Európai Prevenciós és Terápiás Medicina Alapítvány, a Májbetegekért Alapítvány és az Egyesület a Gyermekek Egészséges LelkiVilágáért által szervezett 5. ACE konferencián mutatták be. A kutatás legújabb szakaszában 1033 felnőtt válaszait elemezték, és az ártalmas gyermekkori élmények mellett a jótékony gyermekkori tapasztalatokat is vizsgálták.
Öngyilkossági gondolatok, önsértés és szerhasználat
Az előzetes eredmények alapján minél több ártalmas élményről számoltak be a résztvevők, annál gyakoribb volt az öngyilkossági gondolatok, az öngyilkossági kísérletek és az önsértés előfordulása. A különbségek a szerhasználatnál is megjelentek. A kutatás arra is rámutatott, hogy pozitív gyermekkori élmények esetében mindezek ritkábban fordultak elő.
A vizsgálat azt is elemezte, hogy a kedvezőtlen gyermekkori tapasztalatok hogyan kapcsolódhatnak a család különböző generációinak élményeihez. Az előzetes adatok alapján a nagyszülők, a szülők és a gyerekek tapasztalatai között több területen is összefüggéseket találtak. Ilyen volt például a szenvedélybetegséggel vagy mentális betegséggel érintett családi környezet, valamint a fizikai és érzelmi bántalmazás.
Nem reprezentatív a minta
A kutatás legfontosabb megállapításai között szerepel, hogy nagy mennyiségű családi trauma mutatható ki a magyar lakosság körében, hogy a nők és a férfiak eltérő módon érintettek a generációs átadás mintázataiban, hogy a jótékony gyermekkori élmények hiánya a legártalmasabb gyermekkori élmény, valamint hogy az ártalmas és a jótékony gyermekkori élmények az egész felnőtt életünket, élettartamunkat befolyásolják.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a kutatásban használt minta nem reprezentatív, felülreprezentáltak a középkorúak, a nők és a felsőfokú végzettségűek: a résztvevők átlagéletkora 49 év volt, 94,9 százalékuk nő, 60,4 százalékuk pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A kutatók ezért külön is felhívják a figyelmet arra, hogy a minta nem reprezentálja a teljes magyar felnőtt lakosságot.
Személyes érintettségről is beszámoltak
Az eseményen Kovács András Péter humorista megosztotta személyes érintettségét. Beszélt arról, hogy milyen volt gyermekként megélni a szenvedélybetegséggel érintett családi környezetet, és felnőttként milyen felismerései voltak a múltbéli élményei kapcsán.
