Váratlan helyről kapott kritikát Von der Leyen: semmilyen víziója nincs az egyik legsúlyosabb fenyegetéssel szemben
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében részletesen kitért az Európát sújtó energia- és klímaválságra, ám a problémák pontos diagnosztizálásán túl kevés konkrét megoldást kínált, így mind a zöldszervezeteknek, mind az ipari szereplőknek csalódást okozott.
Von der Leyen szerdai, az Európai Parlamentben tartott beszédében a nyár pusztító hőhullámairól, a kontinens folyóinak rekordalacsony vízszintjéről és az importált fosszilis energiahordozóktól való költséges függőségről festett éles képet.
„Ez a nyár az igazság nyara volt. Kontinensünk szinte egyetlen pontja sem úszta meg” – fogalmazott.
Az energiapolitikát illetően az elnök három alapproblémát azonosított: a drága fosszilis importfüggőséget, a villamosenergia-hálózat szűk keresztmetszeteit és az ebből fakadó magas energiaárakat. A válasz szerinte a villamosításban, azaz az elektrifikációban rejlik, amellyel az áram részarányát 2040-re megdupláznák, évi 260 milliárd eurót takarítva meg az importszámlán.
Ugyanakkor sem az elektrifikáció felgyorsítására, sem a megújuló energia bővítésére, sem pedig a közelgő téli gázárválságra nem terjesztett elő új, konkrét javaslatot.
A klímapolitikában a hangsúly az alkalmazkodásra és a katasztrófavédelemre tolódott át. Von der Leyen egy klímabiztosítási szövetség megalakítását, egy hőségriadó-tervet, valamint egy európai tűzoltóflotta létrehozására vonatkozó javaslatot jelentett be. Ezzel szemben az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének terén mindössze annyit mondott, hogy az EU „tartja az irányt”, vagyis sem az ambíciók növelését, sem pedig visszalépést nem jelzett.
A természetvédelem témája gyakorlatilag kimaradt a beszédből. Von der Leyen csupán egy részleteket nélkülöző vízügyi kezdeményezést említett, amely a vízhiánnyal és a mezőgazdasági vízgazdálkodással foglalkozna. Ezzel párhuzamosan a stratégiai fontosságú projektek engedélyezési eljárásainak felgyorsítását ígérte, ami ugyan kedvez az energetikai beruházásoknak, de feszültséget szül a biológiai sokféleség védelmének szempontjaival.
A beszéd egyik feltűnő hiányossága volt, hogy bár az elnök kiemelt szerepet szánt a mesterséges intelligenciának, annak infrastrukturális lábnyomát – az adatközpontok energia- és vízfogyasztását, illetve kibocsátását – egyáltalán nem érintette.
Saskia Bricmont, a Zöldek EP-képviselője erre reagálva rámutatott: „Egyetlen szót sem ejtett az Európa-szerte tömegesen épülő adatközpontokról, miközben azok fogyasztása alapvető kérdéseket vet fel a vízhiány és a hőhullámok tükrében.”
Az Európai Környezetvédelmi Iroda főtitkára, Patrick ten Brink összefoglalta a zöldszervezetek általános véleményét, miszerint von der Leyen ugyan helyesen ismerte fel a helyzet súlyosságát, ám a fő kérdés továbbra is az marad, hogy mit kezd az általa kimondott igazsággal.
