Magára maradt Amerika az iráni háborúban – szövetségesei hátat fordítottak Trumpnak
Az iráni háború a hetedik hónapjába lépett, és Donald Trump amerikai elnök egyre szkeptikusabb nemzetközi közeggel találkozhat az ENSZ közgyűlésén. Míg Washington továbbra is azt hangsúlyozza, hogy az amerikai és izraeli csapások meggyengítették Irán nukleáris képességeit, Teherán nem adta fel a küzdelmet, és a konfliktus egyre nagyobb hatással van a térség energiaellátására.
Trump kedden tér vissza az ENSZ-be, egy évvel azután, hogy még arról beszélt: az amerikaiak gyakorlatilag teljesen megsemmisítették az iráni nukleáris létesítményeket, és sikerült békét teremteniük Izrael és Irán között. Azóta a konfliktus nem zárult le, sőt újabb frontok jelentek meg.
Irán komoly katonai és gazdasági veszteségeket szenvedett, de továbbra is ellenáll. Teherán akadályozza az olajszállításokat a Hormuzi szoroson keresztül, miközben a jemeni húszik előretörése újabb fontos tengeri útvonalat veszélyeztet. A Vörös-tenger térségében kialakult helyzet tovább növelte a globális energiapiaci feszültségeket.
A Hormuzi szoros jelentősége nehezen túlbecsülhető. A hajókövetési adatok szerint csütörtökön mindössze négy áruszállító hajó haladt át a szoroson, míg az előző tíz nap átlaga nagyjából 16 hajó volt. A háború előtt a világ olaj- és gázszállításának mintegy ötöde haladt ezen az útvonalon.
A konfliktus földrajzilag is szélesedik: a húszik megerősítették pozícióikat Jemen Vörös-tengerhez kapcsolódó partszakaszán, amire Szaúd-Arábia légicsapásokkal reagált. Ez azért jelent különös problémát, mert a Hormuzi szoros forgalmának visszaesése miatt a Vörös-tenger és a Bab el-Mandeb szoros felértékelődött a Perzsa-öbölből érkező energiaszállítások szempontjából.
Washington számára kellemetlen fejlemény, hogy az Egyesült Államok európai és ázsiai szövetségesei közül többen nem követték Trumpot a háborúban. Több ország elutasította az amerikai elnök segítségkérését, részben azért, mert olyan konfliktusról van szó, amelyet Washington a szövetségeseivel való előzetes egyeztetés nélkül indított el. A háború gazdasági következményei, mindenekelőtt az energiaárak emelkedése, közvetlenül is érintik az amerikai partnereket.
Trump eredeti indoklása szerint azért indítottak támadást Irán ellen, mert az ország nukleáris programja közvetlen fenyegetést jelentett az Egyesült Államokra. Elemzők és szakértők azonban vitatták azt az amerikai állítást, hogy Irán már közvetlenül a nukleáris fegyver kifejlesztése előtt állt volna. Teherán mindvégig azt állította, hogy nukleáris programja békés célokat szolgál.
Trump közben már a háború lezárásának lehetőségéről beszél. Szerdán azt mondta, reméli, hogy a konfliktus a végéhez közeledik, és a Perzsa-öböl menti országok vezetőivel is találkozhat az ENSZ közgyűlésének margóján. A tervezett egyeztetés egyik témája a háború utáni rendezés lehet.
Az ENSZ közgyűlésén maga Irán is megjelenhet: a Trump-adminisztráció csütörtökön jelezte, hogy engedélyezi magas rangú iráni vezetők beutazását New Yorkba, így Maszúd Pezeskján iráni elnök és Abbász Arakcsí külügyminiszter is részt vehet a találkozón. Washington ugyanakkor utazási és egyéb korlátozásokat is fenntart velük szemben.
A közgyűlés szokatlanul feszült háttér előtt kezdődik. A hivatalos program szerint a 81. ülésszak egyik központi témája a nemzetközi bizalom helyreállítása lesz, miközben az iráni háború, az ukrajnai konfliktus, a közel-keleti helyzet és az energiapiaci bizonytalanság egyaránt napirenden szerepel.
Trump számára a keddi felszólalás nem egyszerűen újabb külpolitikai szereplés. Egy évvel korábban még azt állította, hogy az Irán elleni amerikai fellépéssel lezárta a konfliktust és elérte a kitűzött célokat. Most egy olyan háborúról kell beszélnie a világ vezetői előtt, amely hét hónappal a kezdete után is meghatározza a Közel-Kelet biztonsági helyzetét, miközben az olaj- és gázszállításokat is egyre komolyabban veszélyezteti.
