Szigorú korhatár-szabályozás jön a közösségi oldalakon
Az Európai Bizottság új javaslata szerint a jövőben teljesen betiltanák a 13 év alatti gyerekek közösségimédia-használatát, a 13 és 14 évesek pedig kizárólag szülői felügyelettel, időkorlátos és szűkített funkciójú fiókokkal léphetnének be a platformokra. A 15–17 éves korosztály már önálló hozzáférést kaphatna, de esetükben a szolgáltatóknak biztonságosabb, a káros hatásoktól mentes felületet kellene garantálniuk.
A tervezet lényege, hogy a jövőben nem a szülőknek, hanem a technológiai cégeknek kell bizonyítaniuk szolgáltatásaik biztonságosságát. A szigorítást az indokolja, hogy a fiatalok naponta akár négy-hat órát is töltenek a képernyők előtt, miközben a közösségi oldalakat tudatosan a végtelen pörgetésre és a figyelem lekötésére tervezték.
Az unió ezzel egy már zajló nemzetközi szabályozási folyamathoz csatlakozik. Ausztrália 2025 decembere óta tiltja a 16 év alattiak hozzáférését a nagy közösségi oldalakhoz, a szabályszegő platformokat komoly bírságokkal sújtva. A britek 2027 tavaszától vezetnek be hasonló tilalmat, Norvégia már készíti elő saját törvényét, Franciaország pedig idén indított új, szigorúbb szabályozási kísérletet. E törekvések közös pontja, hogy az életkor ellenőrzésének felelősségét kivétel nélkül a szolgáltatókra hárítják.
A politikai lendületet aggasztó statisztikák is alátámasztják. Az Egészségügyi Világszervezet kutatásai szerint a problémás közösségimédia-használat aránya jelentősen nőtt a fiatalok körében, ami összefüggésbe hozható az alvászavarokkal, a testképzavarokkal, a kényszeres használattal és az online zaklatással.
A pszichológusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a korhatár megemelése önmagában nem csodaszer. Az Amerikai Pszichológiai Szövetség szakértői szerint a valódi veszélyt azok a tervezési megoldások jelentik, amelyek kihasználják a gyerekek még fejlődésben lévő önszabályozását. A puszta tiltás helyett az addiktív funkciók – például a végtelen görgetés és az automatikus lejátszás – átalakítása hozhat érdemi változást.
A tiltás gyakorlati végrehajtása komoly kihívást jelent. Ausztráliában a szabályozás első hónapjaiban a platformok hiába korlátoztak több millió fiókot, a 16 év alatti felhasználók aránya csupán 52-ről 42 százalékra csökkent, mivel a gyerekek könnyedén megtalálták a kiskapukat az életkor-ellenőrző rendszereken.
Magyarországon egy szűkebb fókuszú vita már két éve, a mobiltelefonok 2024-es iskolai korlátozásával lezajlott. Bár a hazai szabályozás az eszközök fizikai jelenlétét szorította vissza a tanórákon, a nemzetközi kutatások rávilágítottak arra, hogy az iskolai tiltás önmagában nem csökkenti érdemben a napi összes képernyőidőt, és nem hoz azonnali javulást a mentális jóllétben sem.
