Lassú kilábalás, törékeny bizalmi helyzet
A magyar gazdaság a korábbi évek stagnálása után mérsékelt növekedési pályára került, a fordulat azonban egyelőre törékeny, és jelentős kockázatok nehezednek rá. Az idei évre jelzett 1,7 százalékos bővülés után jövőre akár a 2,2 százalékot is elérheti a növekedés, ami javulás a tavalyi 0,5 százalékos bővüléshez képest. A növekedés motorja jelenleg elsősorban a lakossági fogyasztás és a reálbérek emelkedése, míg a beruházások érdemben nem indultak be.
A fogyasztás húz, a beruházások visszaestek
A lakossági fogyasztás tavaly 2,9 százalékkal nőtt, idén 4 százalékos, jövőre pedig további 3,3 százalékos bővülés várható. A szakértők szerint a növekvő reálbérek tartják fenn ezt a szintet az év során. Ezzel szemben a beruházások terén mintegy 15 százalékos visszaesés tapasztalható a vállalkozásoknál, részben az uniós forrásokra való várakozás és az ebből kialakult függőség miatt. A feldolgozóiparban és a szállításban a legjelentősebbek a gondok: a korábbi beruházások kifutottak, újak nem indultak, és az alacsony külső kereslet is sújtja a szektort.
Állami beruházások: választási év, leálló programok
Az állami beruházások egy része stagnál vagy leállt, ami szintén hat a gazdaságra. A szakértők szerint ez választási évben természetes jelenség: az új kormány még nem indított új programokat, a korábbi kormány nagyberuházásait pedig vizsgálat alá vonták, illetve visszafogták. Emellett az elöregedő társadalom, a csökkenő munkaképes és aktív korú lakosság hozzájárul a munkaerőhiányhoz és a gazdasági problémákhoz. A korábbi extenzív, tőke- és munkaerő-bevonáson alapuló növekedési modell kifulladt: a termelékenység alig nőtt, miközben a reálbérköltségek jelentősen emelkedtek, és az elmúlt évek szűkössége rontotta a versenyképességet.
Külső tényezők: energiaárak, német gazdaság, vámháború
A külső környezet is bizonytalanságot hordoz. A német gazdaság a problémák ellenére nem zuhant be, de a jövőben romolhat a helyzete, ami a neki kitett magyar gazdaságra is hatással lehet. Az iráni konfliktus és az emiatt elszálló energiaárak csökkentették a fogyasztási és beruházási kedvet, az üzemanyag-árstop kivezetése és az energiaársokk pedig a lakossági fogyasztást is veszélyeztetheti. A külső kereslet gyengesége miatt a vállalkozók joggal teszik fel a kérdést: minek beruházni, ha nem lesz, aki megvegye a terméket. Az exportot idén még visszafogja az euróövezet gyenge növekedése, jövőre azonban élénkülés várható. Az ipar júliusban 4,7 százalékos növekedést mutatott, átmeneti zavarok azonban itt is előfordulhatnak. A vámháborús feszültségek szintén veszélyt jelentenek az exportorientált magyar gazdaságra, az aszálykárok pedig az inflációt növelhetik. A beruházási teljesítmény tavaly 8,6, idén további 2,8 százalékkal csökkent, a jövőre jelzett 1,5, majd 3,5 százalékos növekedés csak nagyon lassú visszakapaszkodást jelez.
A jövő az uniós pénzeken és a nemzetközi környezeten múlik
Rövid távon a növekedés hajtóereje továbbra is a lakossági fogyasztás marad. Hosszabb távon minden az uniós források megérkezésétől és a nemzetközi környezet alakulásától függ. Ha megjönnek az EU-s pénzek és tovább nő a befektetői bizalom, az a beruházásokon és a GDP-n keresztül további növekedést hozhat. Ha viszont a felsorolt kockázatok megmaradnak, az akár le is térítheti a magyar gazdaságot a növekedési pályáról.
